1. szél felfogására, hajtóerejének kihasználására árbocra feszített vászon.

2. szélmalom forgó szárnya.

3. ritk rég háztetőn a szél irányát jelző eszköz; szélkakas.

4. növ pillangós virágon a legfelső szirom.

5. vad róka, mókus farka.

6. ▸ a toll vitorlája

[ blg v. szln ]

I. a folyamatos mn-i ign képzője

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. <szárnyas állat> szárnyai segítségével <, légi jármű, kilőtt v. eldobott tárgy> a levegőben, ill. <űrrakéta> az űrben halad. | <ember> repülőgépen utazik. | <pilóta> repülőgépet vezet. fiatal pilóta, de már sokat repült. | biz valaki kénytelen vmely helyet, kül. az állását elhagyni, mert kidobják. aki nem bírja az iramot, az repül.

2. <könnyű tárgy> légáramlástól a levegőbe emelkedik, ill. ott lebeg(ve halad). repülnek a cédulák. | <élőlény, tárgy> helyéből kilendítve a levegőben mozog. repül a hinta.

3. túlzó <élőlény, jármű> nagy sebességgel halad, száguld. repül a szán.

4. ritk irod <gondolat> hirtelen valamire irányul.

5. <idő, jelenség> gyorsan múlik. repülnek a hetek.

[hangut]

1. <cselekvésnek, történésnek elvont fogalomként való megnevezésére.> olvasás, égés, etetés.

2. <a cselekvés, történés eredményeként létrejött dolog megnevezésére.> termés, tojás.

3. ritk <a cselekvés helyének megjelölésére.> lakás, ülés (pl. autóban).

1. ritk <hajó, csónak> vitorlával halad.

2. vitorlás hajón, csónakon utazik. | sp csónakon való vitorlázást sportként űz.

3. sp | <vitorlázó repülőgép> száll. | vitorlázórepülést sportként űz.

4. ritk <nagy testű madár> mozdulatlan szárnyakkal repül, lebeg.

5. irod <felhő> széltől hajtva száll.

I. a folyamatos mn-i ign képzője

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. <szárnyas állat> szárnyai segítségével <, légi jármű, kilőtt v. eldobott tárgy> a levegőben, ill. <űrrakéta> az űrben halad. | <ember> repülőgépen utazik. | <pilóta> repülőgépet vezet. fiatal pilóta, de már sokat repült. | biz valaki kénytelen vmely helyet, kül. az állását elhagyni, mert kidobják. aki nem bírja az iramot, az repül.

2. <könnyű tárgy> légáramlástól a levegőbe emelkedik, ill. ott lebeg(ve halad). repülnek a cédulák. | <élőlény, tárgy> helyéből kilendítve a levegőben mozog. repül a hinta.

3. túlzó <élőlény, jármű> nagy sebességgel halad, száguld. repül a szán.

4. ritk irod <gondolat> hirtelen valamire irányul.

5. <idő, jelenség> gyorsan múlik. repülnek a hetek.

[hangut]

1. <cselekvésnek, történésnek elvont fogalomként való megnevezésére.> olvasás, égés, etetés.

2. <a cselekvés, történés eredményeként létrejött dolog megnevezésére.> termés, tojás.

3. ritk <a cselekvés helyének megjelölésére.> lakás, ülés (pl. autóban).