Magyar szerkezettár

vezet ts (és tn) ige
1. <személyt> előtte, mellette menve, gyak. kézen, karon fogva, <állatot> kötéllel, szíjjal irányít haladásában. a szobába vezeti a vendégeit; kézen vezeti a fiát; pórázon vezeti a kutyát. | ▸ valakire vezet | ▸ valakinek a kezét vezeti
2. <járművet> − rajta ülve, − szerkezetének kezelésével haladásra késztet és irányít. autót, mozdonyt vezet; kikötőbe vezeti a hajót. | (t. n.) gépjárművet vezet.
3. némely (gördülő) tárgy mozgását, haladását közvetlenül irányítja. vezeti a kerékpárt, a labdát. | vonal, szál, út stb. irányát, pályáját alakítja. a padlószőnyeg alatt vezették a kábelt.
4. <áramló anyagot, energiát cső, drót stb. (segítségével) > továbbít. villanyt vezettek a faluba; a csatorna a dunába vezeti a vizet. | <anyag vmely fizikai jelenséget> magán keresztül terjedni enged. a fém vezeti a hőt.
5. (tn is ) <jel, nyom> a haladáshoz, a cél eléréséhez irányt mutat. a kék jelzés a turistaházhoz vezet.
6. tn <út(vonal), építmény> vmely irányban halad, vhova lehet jutni rajta. a sétány a partra vezet.
7. tn <cselekvés,magatartás> maga után von valamit mint következményt, eredményt. ez nem vezet jóra. | <gondolat, szempont> a beszélgetés, előadás menetét vmely irányba téríti. ez messze vezetne a tárgytól.
8. <gondolat, érzés> cselekvésében, tevékenységében irányít valakit. az igazságszeretet vezeti.
9. <közös cselekvést> intézkedéseivel, felügyeletével irányít. vezeti a vitát, a mérkőzést. | <közösséget, intézményt> felelősként irányít. gazdaságot, tanfolyamot vezet. | ▸ háztartást vezet | <újságban, folyóiratban rovatot> szerkeszt.
10. <iratot, írásművet> följegyzésekből folyamatosan összeállít. jegyzőkönyvet, naplót vezet. | ilyen iratba beír, bevezet valamit. az eseményt naplójába vezette.
11. tn versenyben, mérkőzésben, küzdelemben pillanatnyilag (a leg)jobb az eredménye. 2:0-ra vezet.
[ fgr tőből]
A nyelv valójában nem szavakból, hanem szerkezetekből áll, nem szavak sora, hanem szerkezetek szövedéke. Innen ered a projekt alapgondolata, hogy talán nem is a szavakat érdemes számbavenni (vö: „szótár”), hanem a szerkezeteket. Erre tesz kísérletet a Magyar szerkezettár. A projekt eredményeként egy szabadon hozzáférhető és használható online adatbázis jön létre, melynek első verziója próbálható ki ezen az oldalon.

A projektben használt konstrukciós nyelvtani keretben (1) az egyes szavak is egyszerű szerkezeteknek tekinthetők, (2) szerkezetek az absztrakt nyelvtani szabályok (pl. jelző + főnév), és (3) szerkezetek a köztes formulák is, amelyekben fix elemek és kitöltendő helyek is vannak. Mindezeket magába foglalva egy szerkezettár a nyelv egészéről tud képet adni, egyesítve a szótárt és a nyelvtant. A bemutatón elhangzott előadás itt tekinthető meg, és elérhető külön a diasor is.
Publikációk
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024–2025