1. rendszeresen, folyamatosan visz, hoz. fát, zsákot hord. | <terményt> így egy helyre szállít, betakarít. szénát hord. | (t. n.) nép a gabonát asztagba gyűjti. holnap hordunk.

2. <természeti erő> magával sodor ( és lerak) valamit. a szél hordja a port.

3. <üzenetet, hírt> többször v. rendszeresen továbbít. hordja a pletykát.

4. ruhadarab, (használati) tárgy állandóan v. szokásszerűen rajta, ill. nála van. ▸ kalapot hord; magánál hordja a fényképét. | ▸ igát láncot hord | ▸ vhogyan hordja a fejét | haját, szakállát stb. valamilyenre alakítva viseli. kontyot hord.

5. valami állandóan rajta, benne, nála van. méhében hordja a magzatát; ▸ magában hord valamit ▸ magában hordja valaminek a csíráit

6. tn ▸ valamennyire vhogyan hord

[?fgr ]

1. <cselekvésnek, történésnek mint módnak v. állapotnak a megnevezésére.> futva [jön], halva [fekszik]. | <szóismétlő szerkezetekben, fokozás kif-ére.> várva [vár].

2. cselekvés, történés befejezése után: <a -ván/-vén ign-i képzővel azonos szerepben>. hazaérve [megpihent].

3. (tn igéhez) valaminek az eredményeként létrejött állapotban. sülve [eszi a húst]; [oda volt] nőve. | <létige mellett gyak. fölöslegesen, múlt idejű ige h.> [a jegy] el [van] veszve (helyesen: elveszett).

4. (ts igéhez) rajta végbement cselekvés révén létrejött állapotban. nyitva [van]. | <cselekvés megtörténtének v. bekövetkeztének kif-ében, a lesz igével.> [a jegy] el lett adva (helyesen: eladták).