1. <valakinek, valaminek a testi erejét> növeli, ill. <vmely szervet, testrészt> erőssé, ellenállóvá tesz. | (t. n.) a torna erősít. | biz szépítő <ruha a viselőjét> a valóságosnál kövérebbnek mutatja.

2. ritk valakinek a lelkierejét, bátorságát növeli.

3. <építményt> igyekszik tartósabbá tenni. kövekkel erősítik a gátat.

4. valamit új erőkkel gyarapít. erősítették a csapatot.

5. <kapcsolatot, szövetséget> szorosabbá tesz.

6. (t. n. is ) sp (erőbedobását, tempóját) növeli.

7. <tárgyat> vhova rögzít.

8. kissé vál nyomatékossá tesz. vallomását esküvel erősítette.

1. élőlénynek fizikai és fiziológiai tevékenységre való képessége. emberi erő; elveszti az erejét. | fizikai munkára, teljesítményre való képesség hatásfoka. nagy erővel kezd valamihez; ▸ erőt, egészséget!

2. a léleknek valami előidézésére, végrehajtására való képessége. szuggesztív erő. | lelkierő, akaraterő.

3. erőfeszítés.

4. erőszak. ▸ erőnek erejével | ▸ erőt vesz

5. fiz a testek kölcsönös egymásra hatása. mágneses erő. | anyagnak, tárgynak, folyamatnak fizikai hatást előidéző képessége. a víz ereje. | anyag, vegyszer vegyi v. élettani hatása. a sósav ereje. | vmely anyag ízének, illatának csípős v. maró hatása. a torma ereje. | termőerő.

6. valaminek a végzésére igénybe vett személy. fiatal erőket alkalmaz.

7. kat is az állam (érdekeinek) védelmét ellátó fegyveres szerv(ezet)ek vmely egysége, csapata. nagy erő(ke)t vontak össze; ▸ a fegyveres erők

8. társadalmi, szellemi v. lelki hatást, változást előidéző tényező. politikai erő(k); a hagyomány ereje.

9. anyagi eszközök, pénz. saját erőből épült lakás.

10. jog <kif-ekben:> érvény, hatály. az ítélet erejénél fogva.

11. (nu-szerűen) ▸ valaminek az erejéig 5000 ft erejéig hitelez.

[ tör ]

1. sivít.

2. sír.

[hangut]

1. síléc (a hozzátartozó kötéssel és bottal).

2. biz sízés.

[ nk:norv ]

1. véghezvitt cselekvés. okos tett. | <kif-ekben:> (bűn)tett színhelye; ▸ tetten ér valakit

2. ritk elvégzendő, végrehajtandó cselekedet. tettre ösztönöz.

[←tesz ]