1. <növény> életre kel és kifejlődik. itt terem a jó búza. | <növényen termés> fejlődik és megérik. bokron, fán terem.

2. nép v. vál létrejön, keletkezik, <személy> születik. a gyöngy kagylóban terem; nem terem számára siker; ilyen lány nem terem mindenütt.

3. születésénél, lényénél, akaratánál fogva alkalmas valamire. lóra, táncra termett.

4. hirtelen megjelenik vhol, odakerül vhova. ▸ talpon terem

5. ts ige (t. n. is ) (termést) kifejleszt és megérlel. jó búzát terem; ez a fa nem terem.

[?]

(nagy) épületben: tágas helyiség. | barlangban: tágas üreg.

[ szláv<?tör ]

I. a folyamatos mn-i ign képzője

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. élőlénynek fizikai és fiziológiai tevékenységre való képessége. emberi erő; elveszti az erejét. | fizikai munkára, teljesítményre való képesség hatásfoka. nagy erővel kezd valamihez; ▸ erőt, egészséget!

2. a léleknek valami előidézésére, végrehajtására való képessége. szuggesztív erő. | lelkierő, akaraterő.

3. erőfeszítés.

4. erőszak. ▸ erőnek erejével | ▸ erőt vesz

5. fiz a testek kölcsönös egymásra hatása. mágneses erő. | anyagnak, tárgynak, folyamatnak fizikai hatást előidéző képessége. a víz ereje. | anyag, vegyszer vegyi v. élettani hatása. a sósav ereje. | vmely anyag ízének, illatának csípős v. maró hatása. a torma ereje. | termőerő.

6. valaminek a végzésére igénybe vett személy. fiatal erőket alkalmaz.

7. kat is az állam (érdekeinek) védelmét ellátó fegyveres szerv(ezet)ek vmely egysége, csapata. nagy erő(ke)t vontak össze; ▸ a fegyveres erők

8. társadalmi, szellemi v. lelki hatást, változást előidéző tényező. politikai erő(k); a hagyomány ereje.

9. anyagi eszközök, pénz. saját erőből épült lakás.

10. jog <kif-ekben:> érvény, hatály. az ítélet erejénél fogva.

11. (nu-szerűen) ▸ valaminek az erejéig 5000 ft erejéig hitelez.

[ tör ]