1. közg is az embernek − szükségletei kielégítésére irányuló − tudatos, célszerű (termelő)tevékenysége. munkát végez; fizikai v. szellemi munka. | állatnak, gépnek az ember szolgálatában végzett erőkifejtése, működése. a traktor munkája.

2. valamire fordított erőkifejtés. fárasztó munka; ▸ jó munkát! | tennivaló, feladat. sok munkája van. | kenyérkereset, állás. nincs munkája.

3. tervszerű tevékenység eredménye; mű. mesteri munka. | aminek az elkészítésén valaki dolgozik. félreteszi a munkáját. | munkadarab. | a munkadarab elkészítésének, kidolgozásának módja, minősége. szép munkát kíván.

4. fiz erőhatással közölt energia mennyisége.

5. természeti erők működése, hatása. a szél munkája.

[ szláv ]

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.