nagy forgalmú helyeken a tömeg föl-le szállítását végző lépcsőszerű gépi erejű berendezés.

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.

1. helyét folyamatosan változtatja. körben mozog. | hely(zet)ét, állapotát változtatja, változik. a természetben minden mozog. | nép biz megy, halad, siet, igyekszik. | biz (serényen) dolgozik. mozogjunk, emberek! | járkál, sétál, sportol. szeret mozogni. | ▸ jól mozog | ▸ vhogyan mozog

2. vmely része változtatja a hely(zet)ét. mozog a lába; csak a szája mozog.

3. laza, nem szilárd. mozog a foga.

4. <ügy, mozgalom előbbre jut, halad>. számuk szűk keretek között mozog.

[?fgr tőből]

I. a folyamatos mn-i ign képzője

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. ( -t ragos hat-val is ) lábát (a járás mozdulataként) egy kissé megemelve odább teszi, és testsúlyával ránehezedik. óvatosan lép; nagyot lép. | egy v. több ilyen mozdulattal vhova jut. az emelvényre lép. | ▸ valamibe lép vízbe lép.

2. vhogyan megy, lépked. egyszerre lépnek.

3. sp ját (sakk)figurát a szabályoknak megfelelően más helyre tesz. bástyával lép.

4. haladása, alakulása során vhova jut, kerül. a negyedik osztályba lép.

5. vhol tevékenykedni, működni kezd. hivatalba lép; ▸ valakinek a nyomába nyomdokaiba lép ▸ valakinek, valaminek örökébe lép | <kif-ekben:> valaminek valamilyen állapota megkezdődik. érvénybe, hatályba lép. | <kif-ekben:> valamilyen viszonyba, kapcsolatba kerül valakivel. érintkezésbe, házasságra lép valakivel.

6. <valamilyen ügyben> eljár, intézkedik. a főnök már lépett.

7. ritk <közösségbe> belép. mikor lépett az egyesületbe?

[?fgr ]

a hasüreg bal felső részében levő szivacsos szerkezetű, vérképző szerv.

[ fgr ]

1. ritk madárlép.

2. rég lépvessző. | ▸ lépre csal, visz valakit | ▸ lépre megy akad, kerül, ragad

[ szlk v. szln ]

a méheknek hatszög alakú sejtekből álló, viaszból való építménye a méz és az ivadékok elhelyezésére.

[?↔lep ]

1. hengeres, belül üres, viszonylag kis átmérőjű, kül. folyadék v. gáz vezetésére való tárgy, eszköz. vízvezetéki cső. | lőfegyvernek ilyen alakú része. ▸ cső végére sikerült cső végére kapnia a nyulat.

2. némely műszernek (pl.: mikroszkópnak) ehhez hasonló alakú része.

3. bonc emberi, állati testben: vmely üreges, csőszerű szerv.

4. távk rádiócső, elektroncső.

5. a kukorica termése. csövet tördel. | (jelzőként) egy cső kukorica.

6. nép a paprika húsos termése. | (jelzőként) táj: két cső zöldpaprika.

7. táj bab, borsó hüvelye. ▸ csőbe húz behúz a csőbe valakit ▸ bejön a csőbe

[ déli szláv ]

szervusz.

[←csaó ]

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.