Magyar szerkezettár

mozgatóereje

mozgató

fn (mn-i ign is )

aki, ami (valamit) mozgat, irányít. az ügy mozgatója.

erő

1. élőlénynek fizikai és fiziológiai tevékenységre való képessége. emberi erő; elveszti az erejét. | fizikai munkára, teljesítményre való képesség hatásfoka. nagy erővel kezd valamihez; ▸ erőt, egészséget!

2. a léleknek valami előidézésére, végrehajtására való képessége. szuggesztív erő. | lelkierő, akaraterő.

3. erőfeszítés.

4. erőszak. ▸ erőnek erejével | ▸ erőt vesz

5. fiz a testek kölcsönös egymásra hatása. mágneses erő. | anyagnak, tárgynak, folyamatnak fizikai hatást előidéző képessége. a víz ereje. | anyag, vegyszer vegyi v. élettani hatása. a sósav ereje. | vmely anyag ízének, illatának csípős v. maró hatása. a torma ereje. | termőerő.

6. valaminek a végzésére igénybe vett személy. fiatal erőket alkalmaz.

7. kat is az állam (érdekeinek) védelmét ellátó fegyveres szerv(ezet)ek vmely egysége, csapata. nagy erő(ke)t vontak össze; ▸ a fegyveres erők

8. társadalmi, szellemi v. lelki hatást, változást előidéző tényező. politikai erő(k); a hagyomány ereje.

9. anyagi eszközök, pénz. saját erőből épült lakás.

10. jog <kif-ekben:> érvény, hatály. az ítélet erejénél fogva.

11. (nu-szerűen) ▸ valaminek az erejéig 5000 ft erejéig hitelez.

[ tör ]

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

..........

mozgatóereje

→ mozog ⊕ at[_Caus/V] ⊕ -ó/-ő ⊕ erő ⊕ birtokos személyjel

mozog

tn ige

2. vmely része változtatja a hely(zet)ét. mozog a lába; csak a szája mozog.

3. laza, nem szilárd. mozog a foga.

4. <ügy, mozgalom előbbre jut, halad>. számuk szűk keretek között mozog.

[?fgr tőből]

at[_Caus/V]

-ó/-ő

képző

I. a folyamatos mn-i ign képzője

1. <cselekvésnek, állapotnak mint tulajdonságnak a megnevezésére.> síró, alvó.

2. <valami rendeltetésének mint tulajdonságnak a megnevezésére.> vető[mag], fürdő[hely].

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. <személynek hivatás, foglalkozás szerint való megnevezésére.> író, szerelő. | <sportolók megnevezésére.> vívó, toronyugró. | <élőlénynek helyzete, szerepe alapján való megnevezésére.> kezdő, kórokozó.

2. <cselekvés eszközének megnevezésére.> véső. | <cselekvést, történést előidéző dolog megnevezésére.> riadó.

3. <valaminek jellemző tulajdonsága alapján való megnevezésére.> lejtő.

4. <cselekvés helyének megnevezésére.> mosdó.

5. <esemény, alkalom megnevezésére.> évzáró, esküvő.

6. hat-raggal <állapot, folyamat megnevezésére.> kihalóban [van]; termőre fordul.

7. <kif-ekben:> fontolóra vesz, gondolkodóba esik.

erő