1. valamit röptében, futtában stb. elfog. elkapja a labdát, a legyet. | biz <menekülőt, rejtőzőt> elfog. | hirtelen megfog, megragad. elkapta a derekát.

2. hirtelen elvesz, elránt vhonnan valamit. elkapta tőle a könyvet.

3. magával ragad, elsodor valakit, valamit. elkapja az ár. | <szenvedély, hóbort, divat stb. > egy csapásra meghódítva magával ragad valakit.

4. biz egyszerre csak ráakad valakire, és lecsap rá. elkapott az ügyfelem.

5. biz <közlekedési eszközt> még idejében elér.

6. biz <időjárási jelenség> utolérve meglep valakit. elkapott a vihar.

7. <hírt, szót, hangot> véletlenül, töredékesen meghall. | ▸ elkapja valakinek a pillantását, a tekintetét

8. <ragályos betegséget> valakitől megkap.

1. <cselekvésnek, történésnek elvont fogalomként való megnevezésére.> olvasás, égés, etetés.

2. <a cselekvés, történés eredményeként létrejött dolog megnevezésére.> termés, tojás.

3. ritk <a cselekvés helyének megjelölésére.> lakás, ülés (pl. autóban).

1. benti helyről, belülről ki, el. városból, zsebből. | (helynévvel) bécsből. | vmely írásműből. versből. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területéről el. a mezőgazdaságból. | vmely esemény színhelyéről. bálból.

2. vmely testrész felületéről. nyakából [eltűnt a nyakék].

3. vmely időszakból. [kilép] a gyermekkorból.

4. valamitől indíttatva. barátságból [teszi].

5. valamit hasznosítva. munkából [él].

6. valakinek, valaminek valamihez előzményül szolgáló eredeti v. előző mivoltából, állapotából. a barackból [lekvárt főz]. | ▸ valamiből van valami fából [van]. | valamiből mint forrásból. hallomásból [tudja].

7. <vonzatként.> [kiábrándul] a barátjából.