1. vál dob. kalapácsot vet; ▸ horgonyt vet | ▸ kártyát vet | <robbanás> (fel)röpít. a bomba a levegőbe vetette a házat. | vhova lendít, terít. vállára veti a puskát, a kabátot.

2. ▸ vhova veti magát térdre veti magát; a dunába veti magát. | ▸ valakire, valamire, valaki után veti magát

3. (t. n. is ) (növényi magvakat) termesztés végett a (megmunkált) földbe juttat. búzát vet; már vetnek.

4. <vmely testrészét> feszítve v. lökve valaminek támasztja. hátát a falnak veti. | <kif-ekben.> ▸ kezet vet valakire ▸ szemét, tekintetét valakire, valamire veti ▸ egy pillantást vet valakire, valamire, vhova ▸ szemet vet valamire valakire

5. <kif-ekben:> vhova juttat, tesz, küld. börtönbe vet; ▸ latra vet

6. <kif-ekben: ábrát, alakzatot> létrehoz, (ki)formál. betűket vet; ▸ papírra, vászonra vet valamit ▸ keresztet vet | <kif-ekben: vmely mozdulatot> végrehajt. bukfencet, cigánykereket vet; ▸ gáncsot vet valakinek

7. <kif-ekben: vmely tárgyat> készít, ill. használható állapotba hoz. vályogot vet; ▸ ágyat vet ▸ hurkot, tőrt vet valakinek, valaminek ▸ gátat vet valaminek

8. <kif-ekben: ráncot, hullámot> alkot. ruhája redőket vet. | <kif-ekben: szikrát, lángot, füstöt> bocsát ki. lobbot vet; ▸ szikrát vet | <kif-ekben: fényt, árnyékot> idéz elő. ▸ világot vet valamire ▸ árnyékot vet valakire, valamire

9. nép <állat ivadékot> világra hoz, <növény új sarjat> hajt. tíz malacot vetett; rügyet vet. | nép pejor szül. fattyat vetett.

10. <szót> röviden, gyak. hanyagul kimond. egy szót se vetett neki; ▸ ellene vet valamit ▸ valakinek szemére vet valamit

11. <kif-ekben:> kiszab, elrendel. adót, vámot vet valamire.

12. <kif-ekben.> ▸ bizalmát, reményét veti valakibe, valamibe ▸ számot vet valamivel ▸ számot vet magával ▸ ügyet vet valakire, valamire ▸ véget vet végét veti valaminek

13. tn ▸ valakire, valamire vet ▸ magára vet

[?fgr ]