1. <állat, légi jármű, elhajított tárgy v. könnyű test> a levegőben (nem nagy sebességgel) mozog, repül. | ts ▸ szállja a por, a korom

2. vál <gondolat, képzelet> vmerre, valakire, valamire irányul, terelődik. messze száll a gondolatom. | irod <hang, dallam vmely közvetítő közegen keresztül> terjed. | <hír, hagyomány> szájról szájra, nemzedékről nemzedékre terjed. híre szállt a faluban, hogy ...

3. lefelé mozog, alacsonyabb helyre jut. ▸ sírba, koporsóba száll ▸ pokolra száll | ▸ lejjebb száll | ▸ magába száll

4. <lóra, közlekedési eszközre> felszáll, beszáll. hajóra száll. | ▸ tengerre száll | ▸ partra száll

5. megszáll valakinél, ill. vhol. fogadóba szállt, kihez szállsz?

6. rég v. vál <kif-ekben:> vmely küzdelemre készül, küzdelmet kezd. hadba száll; ▸ perbe száll valakivel, valamivel ▸ táborba száll

7. vál örökségként jut valakire. fiára szállt a trón.

8. <kif-ekben:> vhova jutva vmely hatást fejt ki. ▸ fejébe száll ▸ fejébe száll a dicsőség ▸ álom száll a szemére ▸ béke száll a szívére a szívébe ▸ szállok az úrnak az úrhoz

[?]

1. <cselekvésnek, történésnek mint módnak v. állapotnak a megnevezésére.> futva [jön], halva [fekszik]. | <szóismétlő szerkezetekben, fokozás kif-ére.> várva [vár].

2. cselekvés, történés befejezése után: <a -ván/-vén ign-i képzővel azonos szerepben>. hazaérve [megpihent].

3. (tn igéhez) valaminek az eredményeként létrejött állapotban. sülve [eszi a húst]; [oda volt] nőve. | <létige mellett gyak. fölöslegesen, múlt idejű ige h.> [a jegy] el [van] veszve (helyesen: elveszett).

4. (ts igéhez) rajta végbement cselekvés révén létrejött állapotban. nyitva [van]. | <cselekvés megtörténtének v. bekövetkeztének kif-ében, a lesz igével.> [a jegy] el lett adva (helyesen: eladták).