1. tn egyre természetesebbnek, kevésbé idegen(szerű)nek érez valakit, valamit; hozzászokik valakihez, valamihez. a házhoz szokott a macska.

2. ts és tn (csak múlt időben, fn-i ign-vel) szokásszerűen tesz v. tett valamit, az (volt) a szokása, hogy ... erre szokott hazamenni. | tn (csak múlt időben, fn-i ign-vel) szokásszerűen történik, viselkedik, működik. augusztusban meleg szokott lenni. | ts és tn (jelenben, iktelenül is, fn-i ign-vel) <pongyola haszn:> szokott. így szokják mondani.

3. ts (t. n.) szokás szerint vhogyan végzi a szóban forgó cselekvést. mi ezt így szoktuk.

4. ts ▸ nem szokta ▸ nem szokta, mint cigány lova a szántást

[?]

1. <cselekvésnek, történésnek elvont fogalomként való megnevezésére.> olvasás, égés, etetés.

2. <a cselekvés, történés eredményeként létrejött dolog megnevezésére.> termés, tojás.

3. ritk <a cselekvés helyének megjelölésére.> lakás, ülés (pl. autóban).

I. hat-rag

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].

1. a gyakorlat során kialakult és vmely közösségben általánosan követett cselekvési mód. ősi szokás; így szokás mondani.

2. valakitől rendszeresen végzett, rá többé-kevésbé jellemző cselekvés, ill. ez mint beidegzettség. szokása, hogy ...; szokásához híven.

I. hat-rag

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].