1. anyagának jellege miatt v. apró horgokkal más tárgyhoz szorosan, szívósan tapad. ragad az enyv, a bogáncs. | ilyen anyaggal érintkezve nem tud szabadulni. ▸ kezéhez ragad valami | túlzó a tapadás érzését kelti. ragad a piszoktól. | sp biz: ▸ ragad a kezéhez a labda | ját <biliárdgolyó> közvetlenül érintkezik egy másikkal.

2. biz | pejor valaki úgy csatlakozik valakihez, hogy nehéz tőle megszabadulni, nem tágít valaki mellől. ▸ ragad, mint a bojtorján | nem tud v. nem akar elmenni vhonnan. nálunk ragadt.

3. <alkalmi név> rajta marad valakin. rajta ragadt a gúnynév.

4. <betegség> fertőzés útján (át)terjed valakire. rám ragadt a náthád. | <hangulat, magatartás stb. > példa hatására úrrá lesz valakin. ránk ragadt a lelkesedése. | ▸ ragad valakire valami

5. ts <kif-ekben: vmely cselekvést jelképező tárgyat> hirtelen kezébe vesz. kardot, tollat ragad. | <kif-ekben.> ▸ valamin ragad valakit vállon, torkon, galléron ragad valakit.

6. ts ▸ magával ragad beszéde magával ragadott. | ▸ valamire ragad bámulatra ragad valakit.

7. ts rég rabol. | ▸ magához kezébe ragad valamit

[?fgr tőből]

I. a folyamatos mn-i ign képzője

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

nyelvt | a képzővel és a jellel szemben olyan toldalék, amelyet semmilyen szóelem nem követhet. | esetrag. | igei személyrag. | ritk birtokos személyjel.

[←rag(aszték), rag(ad) ]

szarufa.

[ szláv ]

adóállomás.

1. kötelező jellegű rendszeres (pénzbeli) hozzájárulás az állam v. vmely közjogi testület költségeihez. adót fizet valami után. | adózás(i kötelezettség). fölmentik az adó alól. | nép adóhivatal.

2. tört hadisarc.

3. vál <kif-ekben:> érzésnek vmely illő v. köteles cselekedettel való kifejezése. lerója a kegyelet adóját.