1. ( -t ragos hat-val is ) lábát (a járás mozdulataként) egy kissé megemelve odább teszi, és testsúlyával ránehezedik. óvatosan lép; nagyot lép. | egy v. több ilyen mozdulattal vhova jut. az emelvényre lép. | ▸ valamibe lép vízbe lép.

2. vhogyan megy, lépked. egyszerre lépnek.

3. sp ját (sakk)figurát a szabályoknak megfelelően más helyre tesz. bástyával lép.

4. haladása, alakulása során vhova jut, kerül. a negyedik osztályba lép.

5. vhol tevékenykedni, működni kezd. hivatalba lép; ▸ valakinek a nyomába nyomdokaiba lép ▸ valakinek, valaminek örökébe lép | <kif-ekben:> valaminek valamilyen állapota megkezdődik. érvénybe, hatályba lép. | <kif-ekben:> valamilyen viszonyba, kapcsolatba kerül valakivel. érintkezésbe, házasságra lép valakivel.

6. <valamilyen ügyben> eljár, intézkedik. a főnök már lépett.

7. ritk <közösségbe> belép. mikor lépett az egyesületbe?

[?fgr ]

a hasüreg bal felső részében levő szivacsos szerkezetű, vérképző szerv.

[ fgr ]

1. ritk madárlép.

2. rég lépvessző. | ▸ lépre csal, visz valakit | ▸ lépre megy akad, kerül, ragad

[ szlk v. szln ]

a méheknek hatszög alakú sejtekből álló, viaszból való építménye a méz és az ivadékok elhelyezésére.

[?↔lep ]

1. <cselekvésnek, történésnek mint módnak v. állapotnak a megnevezésére.> futva [jön], halva [fekszik]. | <szóismétlő szerkezetekben, fokozás kif-ére.> várva [vár].

2. cselekvés, történés befejezése után: <a -ván/-vén ign-i képzővel azonos szerepben>. hazaérve [megpihent].

3. (tn igéhez) valaminek az eredményeként létrejött állapotban. sülve [eszi a húst]; [oda volt] nőve. | <létige mellett gyak. fölöslegesen, múlt idejű ige h.> [a jegy] el [van] veszve (helyesen: elveszett).

4. (ts igéhez) rajta végbement cselekvés révén létrejött állapotban. nyitva [van]. | <cselekvés megtörténtének v. bekövetkeztének kif-ében, a lesz igével.> [a jegy] el lett adva (helyesen: eladták).