Magyar szerkezettár

kiélezi

→ ki ⊕ él ⊕ ez[_NVbz_Tr:z/V] ⊕ i[Prs.Def.3Sg]

ki¹

névm

I. kérdő

1. mely(ik) személy? ki van itt?; kire vársz?

2. <valakinek a kiléte felől tudakozódva.> ki az a kiss?; kid neked ő? | ▸ kinek hívják?

3. (ragozatlan) <érzelmileg színezett kérdésben értelmezőszerű nyomósítással, gyak. a kérdő jelleg háttérbe szorulásával.> ki a fenét érdekel ez?

II. von

1. rég v. vál aki. ki korán kel, aranyat lel. | ▸ van, nincs, ki nincs, ki vigasztalja.

2. rég amely.

III. htl

1. <páros haszn:> a) némely(ik) ember ..., más ember ... ki ezt, ki azt szereti; b) nép némely(ik) állat, tárgy ..., más állat, tárgy ...

2. <kérdő alakú von névm-sal v. hsz-val együtt:> ki-ki, mindenki. fut, ki merre lát.

3. <állítm nélküli, kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val együtt, annak kif-ére, hogy bizonyos személyek szerepe, megítélése esetenként különböző.> [jóban vagy velük?] kivel hogy. | nép rég <ugyanilyen szerkezetben, dologra, tárgyra vonatkoztatva:> melyik. [hogy az alma?] ki micsodás.

4. ▸ ha ki

IV. ált ▸ ki sem ki sem gondol vele.

[ fgr ]

ki²

I. hsz

1. kint levő helyre, ilyen hely felé v. vmely köz(ép)ponttól távolabb levő helyre. ki a térre; ki a tanyára. | tágasabb, szabadabb helyre, helyzetbe. ki a szabadba; ki az életbe. | ▸ ki és be ▸ se ki, se be

2. <távozásra való erélyes felszólításként v. távozás szükségességének kif-ére.> ki innen! | ▸ ki vele! | <állatok kikergetésére.> hess ki! | ▸ ki!

3. nép kinn. ki az udvaron; ▸ ki van valami valamiből ki van az inge.

4. ▸ ki van lesz valamitől, valakitől

II. ik

1. zárt v. körülhatárolt téren kívülre. kimászik, kilehel, kidob. | eredeti helyéről elmozdulva v. irányától eltérve. kisiklik, kileng. | <jelentéstömörítő igékben.> kiparancsol, kiutál.

2. környezetét magasságban felülmúlva. kimagaslik, kidagad. | térben széles(ebb)re, bő(vebb)re. kiszélesedik, kitágít.

3. úgy, hogy valaki, valami nyitottá, ill. láthatóvá válik, napvilágra kerül. kibont, kicsillan. | hozzáférhetővé, ismertté válva, téve. kitudódik, kihirdet, [könyvet] kiad.

4. úgy, hogy valamin nyílás, rés keletkezik. kilyukad, kirág.

5. elkülönülve, megkülönböztetett helyzetbe. kimarad, kiválaszt.

6. úgy, hogy valami vhonnan eltűnik, elfogy. kiázik.

7. vmely folyamat végét, ill. vmely új állapot kezdetét elérve. kivirrad, kihűl.

8. valamit alaposan, eredményesen elvégezve. kivizsgál. | (visszaható névm-sal) vmely igény(é)nek, vágy(á)nak teljesen eleget téve. kialussza, kimulatja magát.

9. a végső határt is elérve, túlságosan. kiéhezik, kisárgul.

10. a cselekvés eredményével valamit, valakit ellátva. kicirkalmaz, kivilágít, kicsinosít.

11. <a jelzett cselekvés ellenkezőjének kif-ére.> kitakar, kifon.

12. egyéb jelentésmódosító szerepben. kinevez, kifog [valakin].

13. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> ki-kinéz.

[ fgr tőből]

él¹

tn (és ts) ige

1. életműködést fejt ki, életben van. | ▸ él valamennyit élt 56 évet. | ▸ élve, halva

2. ts átél, ill. (el)tölt <vmely v. valamennyi időt>. vígan éli napjait. | ts életének, fejlődésének valamilyen szakaszában van. fénykorát éli.

3. ts ▸ éli a szerepét

4. vhogyan tölti az életét. ▸ él, mint hal a vízben ▸ úgy él, mint marci hevesen mint egy kiskirály mint egy török basa mint a paradicsomban ▸ úgy él, mint toldi miklós lova a szeméten | ▸ élj boldogul boldogan! | ts ▸ valamilyen életet él | ▸ valakinek, valaminek él a tudománynak él.

5. ▸ valamiből nép rég: valaki, valami után él a munkájából él.

6. ▸ valamin él tejen él. | ▸ valamivel él

7. ▸ valamivel él él az alkalommal.

8. (ts is ) élvezi az élet lehetőségeit, örömeit. éli világát.

9. vhol állandóan lakik. vidéken él. | közös háztartásban együtt lakik valakivel. a testvérével él. | ▸ együtt él valakivel | ▸ külön él valakitől

10. valamilyen viszonyban van valakivel. békességben él vele. ▸ úgy élnek, mint a galambok

11. biz <kif-ekben:> befolyáshoz, cselekvési lehetőséghez jut, érvényesül. nem hagyják élni.

12. nem szűnik meg, fennmarad, és tovább hat. él bennem az emléke. | használatban, érvényben van. él még ez a szó?

13. ▸ él a vonal ▸ se él, se hal

[ fgr ]

él²

1. vágásra haszn. eszköz, szerszám vékonyra köszörült széle. a kés éle.

2. szilárd test vékony széle. a tábla éle; ▸ élére állít valamit | mat síklapú test oldallapjainak metszésvonala. | nadrágnak vasalással létrehozott vonalszerű kiemelkedése. élt vasal.

3. vonuló, haladó csoport legeleje. a csapat élén. | közös tevékenységben, versenyben a vezető hely. az élre tör.

4. kissé vál bántó, támadó célzat. szavainak éle. ▸ élére rakja a garast

[?fgr ]

ez[_NVbz_Tr:z/V]

i[Prs.Def.3Sg]

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4