1. <csoportból, közösség, testület kötelékéből> kilép. kiválik a kormányból.

2. <vegyületből, keverékből> elkülönülve különválik. kiválik a tejből a tejszín.

3. <tárgy, alak, hang> környezetén belül külön is érzékelhető. kiválik a fa a háttérből.

4. képességeivel kitűnik.

I. a folyamatos mn-i ign képzője

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. (igéhez és mn-hez) <cselekvés, történés v. tulajdonság elvont megnevezésére.> segítség, gyorsaság.

2. (igéhez) kiv <a cselekvés eredményének, ill. eszközének megnevezésére.> nyereség, váltság.

3. (mn-hez) <tárgy, dolog, személy megnevezésére − jellemző tulajdonsága alapján.> ritkaság, szépség.

4. (mn-hez) <állapot megnevezésére.> nyugodtság, betegség. | (fn-hez) <rang, szakma megnevezésére.> vezérség, tanárság.

5. (fn-hez) <egyedekből álló csoport, ill. összesség megnevezésére.> magyarság, németség.

6. (mn-hez) <tárgynak, dolognak mint fajtának a megnevezésére.> édesség, zöldség.

7. (fn-hez) <térszínforma megnevezésére.> síkság, hegység. | <földrajzi nevekben.> kiskunság.

8. (fn-hez) <személynek megtisztelő − ma rendsz. gúnyos − megnevezésére.> asszonyság, uraság.

9. (fn-hez) <intézmény, hivatal, műhely megnevezésére.> rendőrség, pékség.

1. valakinek, valaminek kiváló volta, minősége.

2. kiváló személy(iség).