1. valakihez való viszonyában annak szűkebb közösségén kívül álló, ismeretlen <személy>.

2. más (ismeretlen) személyhez tartozó. idegen jószág.

3. más országhoz, néphez tartozó. idegen nyelv, pénz.

4. vmely anyagba, szervezetbe kívülről bekerült. ▸ idegen test ▸ idegen szó

5. ismeretlen, szokatlan. idegen táj. | szokatlansága miatt ellenszenves. számára idegen ez a gondolat.

6. tartózkodó, hideg. idegenül bánik valakivel.

1. idegen ember. az idegenek.

2. idegen föld, külföld. idegenbe szakadt hazánkfia.

3. nép idegen terület, birtok. idegenbe tévedt jószág. | sp a (pályaválasztó) ellenfél pályája. idegenben győztek.

1. valami felé, valaminek az irányában. délnek [fordul]. | valami felé, úgy, hogy hozzáér, beleütközik. a falnak [ment].

2. valamilyen célra. [jó lesz] tüzelőnek.

3. valamilyen állapotba, minőségbe (jutva, juttatva). szegénynek [született]; elsőnek [jött]; orvosnak [tanul].

4. (szóismétlő szerkezetekben) a jelzett tulajdonság, minőség tekintetében. jónak [jó].

5. tulajdonául, ill. részére, számára. [pénzt ad] a fiának. | javára, ill. kárára. [használ, árt] a hírének. | <közlést, jeladást jelentő igék mellett:> valakihez intézve, valakinek szánva. [szól, int] a fiának.

6. <a kell, lehet, szabad igék mellett, a cselekvő (személy) megjelölésére.> apámnak [el kell mennie].

7. <birt szjeles alannyal, annak megjelölésére, akire, amire az állítás vonatkozik.> a lánynak [szőke haja van].

8. valakinek, valaminek a szempontjából. jóskának [mindegy].

9. <vonzatként.> [örül] a sikernek; [megfelel] az előírásnak.