Magyar szerkezettár

forgómozgást

→ forgó ⊕ mozgás ⊕ -t

forgó

I. mn (mn-i ign is ) forgást eredményező <mozgás>.

II. fn

1. nép irod örvény, víztölcsér.

2. rég sisakon, turbánon stb. viselt (, karikán forgó) tolldísz v. hasonló dísz.

3. papírból hajtogatott, légáramban forgásba jövő nyeles játékszer.

4. nép | ízület. | forgócsont.

5. fejünkön az a pont, amely körül a hajszálak körben nőnek.

6. nép táncban: forgás.

7. táj körhinta.

8. táj napraforgó(mag).

9. ritk vetésforgó.

10. növ oldalágait kétoldalt váltakozva fejlesztő bogas virágzat. | táj a kukorica virága.

mozgás

1. az a cselekvés, folyamat, hogy valaki, valami mozog. forgó mozgás. | fil tud a világegyetemben végbemenő mindenfajta változás, folyamat. | testmozgás. | ▸ mozgás!

2. élénk tevékenység, mozgolódás.

3. helyváltoztatási, cselekvési lehetőség. szabad mozgást enged.

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

..........

forgómozgást

→ forog ⊕ -ó/-ő ⊕ mozgás ⊕ -t

forog

tn ige

1. vmely (közép)pont v. tengely körül (körben) mozog, halad. ▸ valakivel valaki körül forog valami forog vele a terem. | kerekei mozgásban vannak, működik. forog a malom. | ▸ azt hiszi, körülötte forog minden a világ | ▸ forog a világ

2. többször ide-oda fordul.

3. ritk sürög-forog valaki körül.

4. vál gyak. megfordul vmely közösségben. jó társaságban forog.

5. <kif-ekben.> ▸ valami forog a kezében ▸ jól forog a nyelve ▸ jól forog az esze

6. ▸ valami forog az eszében, a fejében

7. forgalomban van, kézről kézre adják. | <kif-ekben.> ▸ szóban forog ▸ szőnyegen forog ▸ veszélyben forog

[↔fordít ]

-ó/-ő

képző

I. a folyamatos mn-i ign képzője

1. <cselekvésnek, állapotnak mint tulajdonságnak a megnevezésére.> síró, alvó.

2. <valami rendeltetésének mint tulajdonságnak a megnevezésére.> vető[mag], fürdő[hely].

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. <személynek hivatás, foglalkozás szerint való megnevezésére.> író, szerelő. | <sportolók megnevezésére.> vívó, toronyugró. | <élőlénynek helyzete, szerepe alapján való megnevezésére.> kezdő, kórokozó.

2. <cselekvés eszközének megnevezésére.> véső. | <cselekvést, történést előidéző dolog megnevezésére.> riadó.

3. <valaminek jellemző tulajdonsága alapján való megnevezésére.> lejtő.

4. <cselekvés helyének megnevezésére.> mosdó.

5. <esemény, alkalom megnevezésére.> évzáró, esküvő.

6. hat-raggal <állapot, folyamat megnevezésére.> kihalóban [van]; termőre fordul.

7. <kif-ekben:> fontolóra vesz, gondolkodóba esik.