1. (véletlenül) kezéből kiengedve esni hagy vhova. földre ejti a tálat; perselybe ejti a pénzt. | ▸ könnyeket ejt valakiért | (t. n. is ) sp (labdát) puhán ívelve juttat vhova.

2. <kif-ekben:> vmely helyzetbe, állapotba juttat valakit. zavarba ejt; ▸ teherbe ejt

3. ▸ útba ejt valamit

4. vál <nagyobb vadat> leterít, lelő. | <foglyot, zsákmányt> szerez.

5. <kif-ekben: kisebb kárt, sérülést, hibát> okoz, ill. elkövet. foltot ejt; ▸ csorbát ejt valamin

6. ▸ módját sorát szerét ejti valaminek

7. mintegy mellékesen és röviden mond, hallat valamit. zokszót se ejt.

8. <hangot vhogyan> képez, kiad, ill. <szót vhogyan> mond. tisztán ejti az r-et.

9. biz | túlad valakin, megszakítja vele a kapcsolatot. ejti a nőt. | bizalmát megvonva (munkahelyén) mellőz valakit. gyorsan ejtette a főnöke.

[↔esik ]