1. (megbotlik, és ) hirtelen a földre v. a mélybe esik. orra bukik; a szakadékba bukott. | sp <lovas, kerékpáros, síző, korcsolyázó> felborul, ill. elesik, elvágódik.

2. hirtelen (le)merül. ▸ felszínre bukik | vál <égitest> a látóhatáron hirtelen eltűnik. a nap a hegyek mögé bukott.

3. ritk <vmely irányba> lejt.

4. megbukik. három tantárgyból buk; ▸ fölfelé bukik | ▸ valamin, valakin áll vagy bukik valami

5. erkölcsileg elbukik, elzüllik. mélyre bukott.

6. ▸ bukik valamire | ▸ bukik valakire

[?]

I. a folyamatos mn-i ign képzője

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. a levegőnek a szabadban érzékelhető mozgása, ill. az így mozgó levegő. fúj a szél; ▸ más szelek fújnak ▸ a széltől is óv valakit | mozgás v. robbanás keltette légáramlat. nagy szelet csap.

2. valaminek a bekövetkezését előre jelző tünet, jelenség, hír. a forradalom szele; ▸ szelét veszi valaminek

3. szépítő a belekben keletkező (s a végbélen át távozó) gáz.

4. nép valamiből kiáramló sűrített levegő. kiment a szél a labdából.

5. <kif-ekben:> agyvérzés. szél érte; megütötte a szél. ▸ tudja, honnan fúj a szél ▸ csapja a szelet valakinek ▸ kifogja a szelet valakinek a vitorlájából

[ tör ]

1. tárgynak, testnek, területnek külső, vmelyik határvonalához, oldalához közeli része. a járda széle. | rég határvidék, végek.

2. nyílás, mélyedés közvetlen környéke. az árok szélén. | vmely tárgynak a nyílásához közeli része. a fazék széle; ▸ szája széle

3. nép rég szélesség. ▸ széle, hossza egy

4. nép rég | a vászon szövési szélessége mint hosszmérték, ill. ilyen hosszmértékű vászondarab. ehhez legalább három szél kell. | (jelzőként) ilyen hosszúságú, méretű. négy szél vászon.

[ fgr ]