1. lovon ülő, járó <személy>. lovas rendőr. | lovon ülő személyt ábrázoló <szobor>.

2. kat lovas katonákból álló. lovas hadosztály.

3. lóval vontatott <jármű>. lovas kocsi.

1. lovon ülő ember. | aki vhogyan tud lovagolni. jó, rossz lovas.

2. lovas katona.

3. ját a tarokk-kártyában a dámánál eggyel kisebb értékű lap.

4. nyilvántartások kartonjain kiemelkedő (színes) jelzőlapocska.

5. műsz mérleg karjára erősített, kis drótdarab.

6. műsz az írógép hengerét a bekezdések elején megállító fémlapocska.

1. áll vontatásra, ill. lovaglásra haszn., páratlan ujjú patás háziállat (equus caballus). ▸ nagy a feje, búsuljon a ló ▸ ez még egy lónak is sok volna

2. sp biz sakkban: huszár.

3. sp négy lábon álló, hosszúkás, párnázott, bőrrel bevont (, középen két kápával ellátott) tornaszer.

4. ▸ szent mihály lova ▸ elvitte a szent mihály lova

5. kissé durva <megszólításként is:> ostobán viselkedő személy.

6. biz v. tréf megnőtt, nyurga kamasz. mekkora ló lett ez a gyerek! | ▸ ló betű ▸ átesik a ló másik túlsó oldalára ▸ nem adná egy vak lóért ▸ jó rossz lóra tesz ▸ magas lóra ül felül a magas lóra ▸ magas lóról beszél ▸ leszáll a magas lóról ▸ lovat ad valaki alá ▸ lóvá tesz valakit

[ fgr ]

I. mn-képző

II. fn-képző