Magyar szerkezettár
Keres
🪄
értünk
→
mi
⊕
-ért
⊕
ünk[1Pl]
mi
1
tbsz 1. sz-ű szem névm (ált. érzelmileg színezett m-ban
v.
más személlyel való szembeállítás esetén)
nép
mink
1.
én
és
az
(
ok
),
aki
(
k
)
ről
,
ill
.
aki
(
k
)
nek
a
nevében
beszélek
.
mi
is
itt
vagyunk
;
mi
,
nők
.
2.
<
értekező
prózában
,
szerénységből
:>
én
.
ezt
mi
is
úgy
véljük
.
|
<“
fejedelmi
többes
”
-ként
:>
én
(,
az
uralkodó
).
3.
ritk kedvesk
v.
gúny
<
kül
.
gyermekekhez
szólva
:>
te
v
.
ti
.
hát
mi
még
nem
alszunk
?
4.
(birt jelzőként,
-nk
szjeles birtokszó előtt)
a
hozzánk
tartozó
,
a
birtokunkban
levő
.
a
mi
szobánk
.
| ▸
ez a mi emberünk
|
nép tréf
elbeszélésben
:
a
már
említett
.
a
mi
legényünk
sem
volt
rest
.
[ fgr ]
mi
2
névm
I.
kérdő
1.
miféle
dolog
?
mit
eszel
?
miről
van
szó
?
| (m-értékű szóként)
biz
▸
mi?
jó
,
mi
!
| ▸
mire?
mire
hordja
úgy
fenn
az
orrát
?
| ▸
mire föl?
2.
<
valaminek
a
mibenlétét
tudakolva
:>
miféle
jellegű
,
tulajdonságú
dolog
?
mi
a
giccs
?
|
milyen
foglalkozású
személy
?
mi
leszel
?
|
<
valaminek
az
árát
,
értékét
kérdezve
:>
mennyi
?
mibe
kerül
?;
mit
ér
?
| (mn-ként)
miféle
?
mi
célból
?
3.
<
kül
.
felkiáltásokban
,
kérdő
jelleg
nélkül
.>
▸
mit látnak szemeim!
▸
mit tesz isten
▸
még mit nem!
▸
mi nem
▸
majd megmondom mi!
| ▸
mit ?
▸
mit nekem, neked
▸
eh, mit!
▸
vagy mi
diót
v
.
mit
rágott
.
|
<
vágy
kif-ére
,
felt
módú
igével
,
tagadó
m-ban
:>
bármi
.
mit
nem
adnék
érte
!
| (mn-ként)
<
tagadó
értelmű
kérdésben
:>
semmi
.
mi
közöm
hozzá
!?
| ▸
mi tűrés-tagadás
4.
(értelmezőszerű nyomósítással, ragozatlanul) ▸
mi minden
mi
mindent
láttál
?
|
<
érzelmileg
színezett
kérdésben
v
.
felkiáltásban
:>
mi
az
ördögöt
csináljak
?
5.
(mn-ként)
rég
|
mekkora
!
mi
szégyen
!
| (hsz-ként)
irod
mennyire
!
mi
szép
.
II.
von
kissé rég, vál
ami
.
| ▸
van nincs mi
van
mit
nézni
.
| ▸
nincs mit
|
<
kérdő
alakú
ált
névm-sal
v
.
hsz-val
együtt
,
meg
nem
határozott
dolog
jelölésére
:>
ami
.
ki
mit
tud
,
azt
teszi
.
III.
htl
1.
▸
majd mit mondok mondtam
2.
nép
(
és
)
más
efféle
.
vitt
egy
kis
kolbászt
,
mit
az
útra
.
3.
<
kérdő
alakú
htl
névm-sal
v
.
hsz-val
,
esetenként
más-más
dolog
kif-ére
.>
[
mit
csinálsz
esténként
?]
mikor
mit
.
4.
▸
mi, mi nem
mitől
,
mitől
nem
,
megjött
a
jókedve
.
| ▸
ha mi
IV.
ált
1.
ritk
<
kérdő
alakú
von
névm-sal
v
.
hsz-val
:>
bármi
.
szedd
össze
,
mi
hol
van
.
2.
▸
mi sem
mit
sem
tud
róla
;
mi
sem
egyszerűbb
.
[ fgr ]
mi
3
fn
zene
szolmizálásban
:
bármely
dúr
hangsor
3
.
hangja
.
[ nk:ol ]
-ért
hat-rag
1.
vmely
okból
,
valami
miatt
.
bűnéért
[
bűnhődik
].
2.
azzal
a
céllal
,
hogy
valakit
,
valamit
elérjen
,
megszerezzen
.
borért
[
megy
].
|
valaminek
az
ellenértékeként
,
ill
.
cserébe
.
[
fizet
]
az
áruért
.
3.
valakinek
,
valaminek
javára
,
hasznára
.
[
mindent
megtesz
]
a
családjáért
.
4.
<
vonzatként
.>
[
rajong
]
a
sportért
; [
felelős
]
a
kárért
.
ünk[1Pl]
..........
értünk
→
ért
⊕
birtokos személyjel
ért
1
ts (
és
tn) ige
1.
valamit
tisztán
hall
.
2.
valaminek
,
valaki
szavainak
az
értelmét
,
jelentését
felfogja
.
érti
a
magyarázatot
.
| ▸
szót ért valakivel
| tn ▸
ért vmely nyelven
▸
ért valakinek a nyelvén
| (msz-szerűen) ▸
értettem!
| tn ▸
vmely névről ért
3.
valamilyen
jelentést
tulajdonít
valaminek
.
vhogyan
,
valaminek
ért
valamit
;
mit
értesz
ezen
v
.
<
pongyola
haszn
:>
ez
alatt
?
|
<
szót
,
kijelentést
>
valakire
,
valamire
vonatkoztat
.
másra
értette
a
célzást
.
4.
tudja
,
látja
valaki
viselkedésének
az
okát
,
valaminek
a
magyarázatát
.
nem
értelek
!
| ▸
értik egymást
5.
tn ▸
ért valakihez, valamihez
ért
a
rádióhoz
.
▸
úgy ért annyit ért hozzá, mint tyúk az ábécéhez mint hajdú a harangöntéshez
|
ért
valamihez
,
ismeri
,
tudja
.
érti
a
mesterségét
,
valaminek
a
módját
.
[←
ér
1
]
ért
2
mn
táj irod
érett
.
[←
érik
]
birtokos személyjel
cxn
a
birtokos
személyét
és
számát
jelző
jel
;
..........
értünk
→
érte
⊕
birtokos személyjel
érte
szjeles hsz
kiv irod
érette
1.
a
szóban
forgó
személyért
,
dologért
cserébe
.
mit
adsz
érte
?
2.
a
szóban
forgó
személy
,
dolog
érdekében
,
kedvéért
.
mindent
megtesz
értünk
.
|
azért
,
hogy
hozzájusson
.
jöjj
el
érte
!
3.
miatta
.
birtokos személyjel
cxn
a
birtokos
személyét
és
számát
jelző
jel
;
..........
értünk
→
ér
⊕
tünk[Pst.NDef.1Pl]
ér
1
ts (
és
tn) ige
1.
mozgás
közben
valakihez
,
valamihez
eljut
,
és
azt
érinti
.
lábát
érte
a
lövés
.
2.
tn
vhova
érkezik
.
▸
a közelébe a nyomába se ér
|
elér
valamit
,
odaérkezik
valamihez
.
végre
partot
ért
.
| ▸
célt ér célját éri
3.
elér
,
utolér
.
még
az
állomáson
érték
a
vonatot
;
a
vízen
érte
őket
a
vihar
.
|
valamin
rajtakap
.
tetten
éri
.
4.
valami
történik
vele
,
osztályrészéül
jut
.
szerencse
éri
.
| ▸
szó éri
5.
tn
(
nagysága
azzal
mérhető
,
hogy
)
vhol
van
a
vége
,
határa
,
teteje
.
derékig
ér
a
víz
.
| (tn
is
)
széle
,
vége
érintkezik
valamivel
.
a
levesbe
ér
a
bajusza
;
▸
egymást érik
| tn ▸
valakihez, valamihez ér
6.
ritk
időt
,
kort
,
eseményt
megér
.
nem
éri
a
holnapot
.
| ▸
valamilyen véget ér
története
(
szomorú
)
véget
ér
(
t
).
7.
▸
valamit ér valamivel
mit
érsz
a
pénzzel
,
ha
...
?
[?tör ]
ér
2
ts (
és
tn) ige
1.
valamilyen
értéket
képvisel
.
annyit
nem
ér
.
▸
annyit ér, mint döglött lovon a patkó
2.
tn
biz
érvényes
,
szabályos
,
jogos
.
ez
a
dobás
nem
ér
!;
▸
nem ér a nevem
[←
ér
1
]
ér
3
fn
1.
a
vérkeringést
vezető
csőrendszer
egy
szakasza
v
.
ága
.
▸
savó, tej víz folyik az ereiben
▸
eret vág valakin
2.
▸
költői ér
3.
növ
levél
lemezén
a
tápanyagokat
szállító
vékony
csőszerű
rész
.
| ▸
a paprika ere
4.
bánya
kőzetek
hasadékait
kitöltő
ásványi
anyag
,
kül
.
érc
.
új
eret
tártak
fel
.
5.
vill
|
kábel
drótszálai
közül
egy
.
|
szigetelt
vezető
.
6.
vál
anyagon
vékony
,
finom
fonalas
rajzolat
.
a
márvány
erei
.
[ fgr ]
ér
4
fn
a
csermelynél
is
kisebb
folyóvíz
.
| ▸
vékony érben
[←
ér
3
v.
fgr ]
tünk[Pst.NDef.1Pl]
..........
értünk
→
érik
⊕
te[_Ger:tA/N]=t
⊕
birtokos személyjel
érik
tn ige
1.
<
termés
>
folyamatosan
érettebbé
válik
.
érik
a
búza
.
|
<
helyzet
,
ügy
>
a
kívánatos
irányban
alakul
.
| ▸
valamivé érik valami
a
fölény
góllá
érett
.
2.
<
étel
,
ital
vegyi
folyamatok
nyomán
>
fogyasztásra
folyamatosan
alkalmasabbá
válik
.
érik
a
sajt
.
|
<
szerves
anyag
>
így
felhasználásra
egyre
alkalmasabbá
válik
.
érik
a
trágya
.
3.
<
kelés
>
a
felfakadáshoz
közeledik
.
4.
valaki
fejlődésében
előrehaladva
valamivé
válik
.
férfivá
érik
.
5.
isk biz
érettségizik
.
[←
ér
1
]
te[_Ger:tA/N]=t
birtokos személyjel
cxn
a
birtokos
személyét
és
számát
jelző
jel
;
PÉLDÁK #1
asztal
(szótár)
asztalos
(szótár)
asztalokra
(toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal
(összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba
(3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal
(szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal
(azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal
mellett
(3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
avokádó
(van/van, azonos,
nagy
)
fűbe harap
(nincs/van, konstrukció)
fűbe
(nincs/van, 2 konstrukció,
-ba/-be
)
fű
(van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki
fűbe harap
(nincs/van, szöveg részeként)
nem
harapott fűbe
(nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap
(nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
a tanár
részt vesz
az akció
ban
(igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben
(azonos forma)
alapító tag
–
okos gyerek
az
alapító tag
részt vesz
az akció
ban
(két többszavas konstrukció)
az okos gyerek
részt vesz
az akció
ban
(egy többszavas konstrukció)
a tanár
részt
vett
az akció
ban
(múlt idő)
a tanár
vesz részt
az akció
ban
(szórend)
a tanár
vesz
az akció
ban részt
(szórend)
a tanár
részt vesz
a
munká
ban
(más elem)
a tanár
kollégáival
részt vesz
az akció
ban
(plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
-ban/-ben
,
-ság/-ség
,
ad hoc
,
terem
,
termet
,
almafa
,
grépfrútfa
,
megcsócsál
a könyv lapokból áll
,
a nyelv szerkezetekből áll
,
kísérletet tesz erre
Kapcsolat •
szerkezettar@nytud.hu
• HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024