1. vál (vhova, vmerre) húz. szorosabbra vonja az övét. | rég <fegyvert, kardot> (elő)ránt, (ki)húz. | ▸ vállat von

2. vál <lepelszerű anyagot> szétterít. ponyvát von valamire. | irod valamibe burkol, borít. ködbe, gyászba von valamit, valakit. | <kötelet> kifeszít. kordont von. | ▸ kínpadra von valakit

3. vál <vonalat, határt> húz. átlót von. | <hosszában haladó mélyedést, falat> folyamatosan létrehoz. árkot, falat von.

4. rég vonz. | rég <indulat, vágy> valamire késztet, ragad valakit. | ▸ maga után von valamit büntetést von maga után. | ▸ magára von valamit

5. sajtó v. vál függő viszonyba hoz valakit (magával). érdekkörébe von. | ▸ kutatási körébe von valamit | <kif-ekben:> elvont művelet eredményeként megállapít valamit. következtetést von valamiből; párhuzamot von; ▸ gyököt von | ▸ kétségbe von valamit | <kif-ekben:> számadásra kényszerít valakit. felelősségre von.

[?]

1. <cselekvésnek, történésnek mint módnak v. állapotnak a megnevezésére.> futva [jön], halva [fekszik]. | <szóismétlő szerkezetekben, fokozás kif-ére.> várva [vár].

2. cselekvés, történés befejezése után: <a -ván/-vén ign-i képzővel azonos szerepben>. hazaérve [megpihent].

3. (tn igéhez) valaminek az eredményeként létrejött állapotban. sülve [eszi a húst]; [oda volt] nőve. | <létige mellett gyak. fölöslegesen, múlt idejű ige h.> [a jegy] el [van] veszve (helyesen: elveszett).

4. (ts igéhez) rajta végbement cselekvés révén létrejött állapotban. nyitva [van]. | <cselekvés megtörténtének v. bekövetkeztének kif-ében, a lesz igével.> [a jegy] el lett adva (helyesen: eladták).