Magyar szerkezettár

vevőnek

vesz¹

ts ige

1. megfog valamit, hogy használja. botot, könyvet vesz a kezébe; ▸ kézbe kezébe vesz valamit | vmely testrészére illeszt, emel. karjába, karjára vesz valakit; ▸ nyakába vesz valakit, valamit ölébe veszi a gyereket; ▸ szájára, ajkára, nyelvére vesz valakit, valamit | magához közel von, emel. kocsiba, nyeregbe vesz valakit. | (t. n. is ) étkezéskor a tálból ételt szed ki magának. vesz a levesből.

2. ▸ magába magához vesz valamit | ▸ úrvacsorát vesz | ▸ lélegzetet vesz

3. <ruhadarabot> testére illeszt. kabátot vesz (magára).

4. ▸ magára vállára vesz

5. ▸ részt vesz valamiben részt vesz barátja örömében. | ▸ részt vesz valamin részt vesz a gyűlésen.

6. valamiképpen értelmez, felfog, tekint (, és annak alapján cselekszik). sértésnek vesz valamit; alapul vesz valamit. | ▸ magára vesz | ▸ valamibe vesz semmibe sem veszi a jótanácsot.

7. <kif-ekben:> elvesz, eltávolít, megszüntet. ▸ élét veszi valaminek ▸ eszét veszi valakinek ▸ fejét veszi valakinek | ▸ elejét veszi valaminek | a szervezetből kivesz valamit orvosi vizsgálat végett. vért vesz valakitől.

8. igényel, kér és kap valamit valamiért. kamatot, vámot vesz; elégtételt vesz.

9. szerez. honnan veszünk annyi pénzt? | merít, tanul, kölcsönöz vhonnan valamit. adatokat, érveket vesz vhonnan, valakitől; példát vesz valakitől, valamiről. | <kif-ekben.> ▸ hasznát veszi valakinek, valaminek ▸ bátorságot, szabadságot vesz magának valamire ▸ erőt vesz valakin, valamin

10. (t. n. is ) pénzért szerez, vásárol. jegyet vesz. ▸ veszik, mint a cukrot

11. <kif-ekben:> valamilyen címen tulajdonává tesz, használni kezd valamit. magántulajdonba vesz. | valaminek fogad, alkalmaz valakit. szolgálatba vesz. | ▸ magához vesz | <nőt> házastársul fogad. feleségül vesz valakit.

12. ▸ leckét, órát vesz

13. <kif-ekben:> valamire kiszemel, használni kezd. tervbe vesz; ▸ célba vesz valakit, valamit ▸ fejébe vesz valamit | vmely tevékenység körébe von, valamit művel vele. alkalmazásba, fontolóra, munkába v. vizsgálat alá vesz; ▸ sorra vesz valakiket, valamiket | <kif-ekben:> valamit csinál, cselekszik. ▸ búcsút vesz valakitől

14. ▸ valamibe, valamire vesz jegyzékbe, filmre vesz valamit.

15. cselekvés eredményeként kap, ill. létrehoz valamit. mértéket, mintát vesz.

16. kissé rég (meg)kap. kézhez vesz valamit; vettem leveledet. | <kif-ekben:> (meg)hall, (meg)tud. tudomásul vesz. | <cselekedetet, megnyilatkozást> érzelmi megnyilatkozással fogad. örömmel vesz valamit.

17. kissé vál <utat, irányt> választ, és arra kezd haladni. a mezőn át, az erdő felé veszi az útját. | ▸ irányt vesz valamire

18. sajtó <gyak. terpeszkedő kif-ekben:> a megnevezett változás megkezdődik. jó, rossz fordulatot vesz a dolog; kezdetét veszi valami (helyesebben: el- v. megkezdődik).

19. nép | ▸ vhova veszi magát | ▸ valamibe veszi magát

[?←visz ]

vesz²

tn ige rég vál vész,

-ó/-ő

képző

I. a folyamatos mn-i ign képzője

1. <cselekvésnek, állapotnak mint tulajdonságnak a megnevezésére.> síró, alvó.

2. <valami rendeltetésének mint tulajdonságnak a megnevezésére.> vető[mag], fürdő[hely].

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. <személynek hivatás, foglalkozás szerint való megnevezésére.> író, szerelő. | <sportolók megnevezésére.> vívó, toronyugró. | <élőlénynek helyzete, szerepe alapján való megnevezésére.> kezdő, kórokozó.

2. <cselekvés eszközének megnevezésére.> véső. | <cselekvést, történést előidéző dolog megnevezésére.> riadó.

3. <valaminek jellemző tulajdonsága alapján való megnevezésére.> lejtő.

4. <cselekvés helyének megnevezésére.> mosdó.

5. <esemény, alkalom megnevezésére.> évzáró, esküvő.

6. hat-raggal <állapot, folyamat megnevezésére.> kihalóban [van]; termőre fordul.

7. <kif-ekben:> fontolóra vesz, gondolkodóba esik.

-nak/-nek

rag

I. hat-rag

1. valami felé, valaminek az irányában. délnek [fordul]. | valami felé, úgy, hogy hozzáér, beleütközik. a falnak [ment].

2. valamilyen célra. [jó lesz] tüzelőnek.

3. valamilyen állapotba, minőségbe (jutva, juttatva). szegénynek [született]; elsőnek [jött]; orvosnak [tanul].

4. (szóismétlő szerkezetekben) a jelzett tulajdonság, minőség tekintetében. jónak [jó].

5. tulajdonául, ill. részére, számára. [pénzt ad] a fiának. | javára, ill. kárára. [használ, árt] a hírének. | <közlést, jeladást jelentő igék mellett:> valakihez intézve, valakinek szánva. [szól, int] a fiának.

6. <a kell, lehet, szabad igék mellett, a cselekvő (személy) megjelölésére.> apámnak [el kell mennie].

7. <birt szjeles alannyal, annak megjelölésére, akire, amire az állítás vonatkozik.> a lánynak [szőke haja van].

8. valakinek, valaminek a szempontjából. jóskának [mindegy].

9. <vonzatként.> [örül] a sikernek; [megfelel] az előírásnak.

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].

..........

vevőnek

→ vevő ⊕ -nak/-nek

vevő

fn (mn-i ign is )

1. aki vhol, valakitől vásárol(ni akar). | biz: ▸ vevő valamire

2. távk vevőkészülék.

[←vesz¹ ]