1. lábfejnek a boka alatti hátsó része. ▸ sarkában van valakinek

2. lábbeli talpának a lábfej sarka felőli, alatta lévő része. | harisnya fejének hátsó része.

3. felületnek, térnek összefutó vonalak, lapok által határolt (belső) része. a papírlap, a szoba sarka; a szeme sarkából les; ▸ sarokba szorít valakit | vmely tárgy élei, lapjai által alkotott (külső) szöglet, csúcs. a ház, a láda sarka. | utcasarok. | sp kiv szöglet.

4. vmely tárgy, alkatrész forg(at)ási tengelye, ill. ehhez közeli széle. az ajtó, a könyv sarka.

5. <pontatlan szóhaszn:> sark. északi sarok; mágneses sarok.

6. nép | rég irány, (világ)táj. a világ négy sarka. | ▸ rothadt sarok

7. vill áramforrásnak, vezetőnek vmelyik (pozitív, ill. negatív feszültségű) vége. ▸ hátrakötöm a sarkadat ▸ sarkára áll

[↔sark ]

<kedveskedő v. játékos megszólításra, ill. megnevezésre.> doki, csoki, ovi. | <becenév képzésére.> kati, feri.

1. <összefüggésnek, összetartozásnak mint tulajdonságnak a kif-ére.> titkári [teendők], iskolai [év], orvosi [táska]. | <annak kif-ére, hogy valami valakitől, valamitől ered.> hatósági [bizonyítvány]. | <annak kif-ére, hogy valami valakiknek a részvételével történik.> szülői [értekezlet]. | (helynévhez is ) <vmely helyről v. időből való származás, ill. vmely hellyel v. idővel való kapcsolat kif-ére.> ókori [lelet], őszi [eső], budai [villa]. | <annak kif-ére, hogy valami minősége szerint az, amit a szótő jelöl.> tárgyi [bizonyíték]. | (személynévhez) valakitől származó, reá jellemző. a bartóki [életmű]; arany jános-i [forma].

2. (hsz-hoz, nu-hoz, szn-i hat-hoz) valamilyen viszonylatban levő, való. többszöri [előfordulás]; víz alatti [úszás]; a szülők iránti [szeretet]. | (hat-ragos szóhoz) a haláltóli (helyesen: a haláltól való) [félelem].