1. ( -t ragos hat-val is ) egyik helyről a másikra halad, mozog. gyalog megy; néhány lépést megy; megy a hajó; százötvennel is megy az új kocsija. ▸ megy, mint a veszedelem | ▸ valakinek, valaminek megy egy autó a fának ment. | ▸ valakire valaki ellen megy | vad <bizonyos fajta vadra> vadászni indul. (csak) apróvadra ment. | ▸ valamire megy csak a pénzre megy. | ▸ valaki, valami után megy ▸ a maga feje után megy

2. távolodik, távozik. menj innen! | ▸ ugyan menj már! | <pénz, vagyon> (el)fogy, elvész. minden pénze italra megy. | <hír> (el)terjed. híre megy valaminek.

3. vhova jut, kerül, hatol. szemébe megy a füst. | valamibe bele(fér). 20 kiló megy ebbe a zsákba. | ▸ nem megy valami a fejébe | ▸ valamijére megy valami ▸ az idegeire megy valaki

4. <út, hosszanti tárgy, építmény> vmely irányban helyezkedik el. erre megy a csatorna.

5. <folyamat, cselekvés, tulajdonság> bizonyos pontig, fok(ozat)ig jut előre. a 3. leckéig megyünk; vakmerősége odáig ment, hogy ...

6. vmely állapotba, helyzetbe, minőségbe jut, ill. megkezd vmely állapotot, tevékenységet. valamilyen pályára megy; nyugdíjba megy. | ▸ valakihez megy | ▸ valaminek megy

7. biz <idő> múlik. gyorsan megy a vakáció.

8. ▸ valamennyire megy valami ▸ egyre megy | ▸ valamire, valamennyire megy nem sokra megy vele. | ▸ emberszámba, ritkaságszámba megy

9. biz | működik, jár. megy az óra. | <tevékenység> valamilyen eredménnyel folyik. jól megy a bolt; gyengén megy neki a hegedülés. | ▸ megy a hasa

10. kissé biz történik, folyik. nagyba(n) megy a játék. ▸ megy, mint a karikacsapás mint a parancsolat | ▸ vhogyan megy a dolga sora sorsa biz: vhogyan megy neki jól megy neki.

11. biz műsoron van, előadják. ma a bánk bán megy.

12. biz illik valamihez. a kalapja nem megy a ruhájához.

13. <kif-ekben:> valamilyen állapotba jut. feledésbe megy; kárba megy.

[ fgr ]

1. (igéhez és mn-hez) <cselekvés, történés v. tulajdonság elvont megnevezésére.> segítség, gyorsaság.

2. (igéhez) kiv <a cselekvés eredményének, ill. eszközének megnevezésére.> nyereség, váltság.

3. (mn-hez) <tárgy, dolog, személy megnevezésére − jellemző tulajdonsága alapján.> ritkaság, szépség.

4. (mn-hez) <állapot megnevezésére.> nyugodtság, betegség. | (fn-hez) <rang, szakma megnevezésére.> vezérség, tanárság.

5. (fn-hez) <egyedekből álló csoport, ill. összesség megnevezésére.> magyarság, németség.

6. (mn-hez) <tárgynak, dolognak mint fajtának a megnevezésére.> édesség, zöldség.

7. (fn-hez) <térszínforma megnevezésére.> síkság, hegység. | <földrajzi nevekben.> kiskunság.

8. (fn-hez) <személynek megtisztelő − ma rendsz. gúnyos − megnevezésére.> asszonyság, uraság.

9. (fn-hez) <intézmény, hivatal, műhely megnevezésére.> rendőrség, pékség.

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.

1. olyan körülmény, ok, amellyel menteni, igazolni lehet valakit, valamit. erre nincs mentség.

2. ritk rég megmentő.

3. ritk rég megmenekülés.

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.