Magyar szerkezettár
🪄 



    bele
    
      
      
    
    kissé nép
    belé
    
I.
      
        szjeles
        hsz
      
      
1.
        a szóban forgó élőlény, dolog belsejébe, testébe, tömegébe, részei közé.
        szálka ment bele (az ujjába); tegyünk bele (a vázába) virágot.
        
 | 
          a szóban forgó személy lelkivilágába.
          beléjük látok.
        
      

      
2.
        miatta, tőle.
        zeng bele a ház.
      

      
3.
        
          <vonzatként.>
        
        szerelmes bele.
      

      
4.
        
          <a bele ik h., ha az ige cselekvése nem az egysz. 3. sz-re irányul.>
        
        belém karolt; beléjük ütközött.
      

    

    
II.
      
        ik
      
      
1.
        a szóban forgó dolog, test, anyag belsejébe.
        beleesik, beleharap, belegöngyöl.
        
 | 
          
            <jelentéstömörítő igékben.>
          
          belekényszerít.
        
      

      
2.
        a szóban forgó folyamatba, ügybe, dologba.
        belebeszél, belegondol.
      

      
3.
        a szóban forgó dologgal, ritk. személlyel érintkezve, ill. a vele való érintkezés útján, következtében.
        beletöröl, belefogódzik.
      

      
4.
        érzelmeivel a szóban forgó személyre, es. dologra irányulva.
        beleszeret, beleun.
      

      
5.
        a szóban forgó tárgyra, dologra irányuló cselekvés első v. egyetlen mozzanatát elvégezve.
        belefog, beleiszik.
      

      
6.
        a szóban forgó dolog (túlzott, megerőltető volta) következtében.
        belefárad, belepirul.
      

      
7.
        
<megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére>.
        bele-belenyilallik.
      

    

    
[←bél
]

  


..........
bele
→ ő ⊕ -ba/-be ⊕ [3Sg]




    ő1

    
      
      
    
    
      fn
    
    
1.
      az ö hang hosszú párja.
    

    
2.
      ennek írásjegye (ő, ő).
    

  

    ő2

    
      
      
    
    
I.
      3. sz-ű sznévm (rendsz. érzelmileg színezett m-ban v. szembeállítás, kiemelés esetén).
      
1.
        az ismert, említett személy, es. állat, dolog.
        te velem jössz, ő itt marad.
        
 | 
          az a személy, akire a beszélő gondol, de megnevezni nem akarja.
          hátha ő is ott lesz!
        
      

      
2.
        
          
 ▸
őket
        
        két cicája van, nagyon szereti őket.
      

      
3.
        
          (birt jelzőként, egysz. 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt)
        
        a hozzá tartozó, a birtokában levő.
        az ő fia is itt van.
      

      
4.
        
          (birt jelzőként, tbsz 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt, ők h.)
        
        a hozzájuk tartozó, birtokukban levő.
        az ő házuk.
      

    

    
II.
      
        fn
        (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel)
      
      az, akibe a beszélő v. az illető személy szerelmes.
      a nagy ő.
    

    
[
      fgr
    ]

  


-ba/-be

[3Sg]
..........
bele
→ bél ⊕ birtokos személyjel







    birtokos személyjel
    
      cxn
    
    a birtokos személyét és számát jelző jel;
  




  


  


PÉLDÁK #1



    

  1. asztal (szótár)
    2. 

  2. asztalos (szótár)
    3. 

  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
    4. 

  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
    5. 

  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    6. 

  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
    7. 

  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
    8. 

  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    9. 



PÉLDÁK #2



    

  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
    2. 

  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
    3. 

  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
    4. 

  4. fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
    5. 

  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
    6. 

  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
    7. 

  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
    8. 



PÉLDÁK #3





    

  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
    2. 

  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
    3. 




    

  1. alapító tag – okos gyerek
    2. 




    

  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
    2. 

  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
    3. 




    

  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő) 
    2. 

  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend) 
    3. 

  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend) 
    4. 

  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
    5. 

  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
    6. 



PÉLDÁK #4




  


  


Kapcsolat •
szerkezettar@nytud.hu •
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet •
© 2024