1. mat kör alakú alappal és ehhez tartozó csúcsos palásttal határolt test. ▸ csonka kúp | ehhez hasonló alakú test. kúpba rak valamit.; ide látszik a hegy kúpja.

2. orvos végbélkúp.

[ szb−hv és szln ]

1. a levegőnek a szabadban érzékelhető mozgása, ill. az így mozgó levegő. fúj a szél; ▸ más szelek fújnak ▸ a széltől is óv valakit | mozgás v. robbanás keltette légáramlat. nagy szelet csap.

2. valaminek a bekövetkezését előre jelző tünet, jelenség, hír. a forradalom szele; ▸ szelét veszi valaminek

3. szépítő a belekben keletkező (s a végbélen át távozó) gáz.

4. nép valamiből kiáramló sűrített levegő. kiment a szél a labdából.

5. <kif-ekben:> agyvérzés. szél érte; megütötte a szél. ▸ tudja, honnan fúj a szél ▸ csapja a szelet valakinek ▸ kifogja a szelet valakinek a vitorlájából

[ tör ]

1. tárgynak, testnek, területnek külső, vmelyik határvonalához, oldalához közeli része. a járda széle. | rég határvidék, végek.

2. nyílás, mélyedés közvetlen környéke. az árok szélén. | vmely tárgynak a nyílásához közeli része. a fazék széle; ▸ szája széle

3. nép rég szélesség. ▸ széle, hossza egy

4. nép rég | a vászon szövési szélessége mint hosszmérték, ill. ilyen hosszmértékű vászondarab. ehhez legalább három szél kell. | (jelzőként) ilyen hosszúságú, méretű. négy szél vászon.

[ fgr ]

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].