1. csekély kiterjedésű. ez a ház kisebb, mint az. | alacsony. kis kövér ember. | csekély hosszúságú. kis vers. | zene a megnevezett hangköznél félhanggal szűkebb terjedelmű <hangköz>, ill. ilyen hangköznyire levő <hang>. kis terc.

2. csekély számú, mennyiségű. nem kis összeg; adj egy kis vizet.

3. ▸ egy kis idő

4. fiatal. kis tigris; a kisebb testvér.

5. nem nagy erővel, nem nagy fokban megnyilvánuló. kis szél; kis étvágyú; volt egy kis csodálkozás. | kevésbé jelentős, nem nagyon nagy. kis hiba. | jelentéktelen <személy>. kis ember ő ahhoz, hogy ... | ▸ kis egzisztencia

6. kisbetűvel írt v. nyomtatott. kis b. | zene az egyvonalasnál egy oktávval mélyebb. kis c; kis oktáv.

7. <kedveskedés kif-ére.> édes kis fiam!; te kis csacsi! | <szerénykedő kérésben, udvarias kif-ekben.> egy kis türelmet kérek. | gúny <az előtte álló jelző értelmét az ellenkezőjére változtatva.> szép kis ügy; finom kis alak vagy!

[ tör ]

<kedveskedő v. játékos megszólításra, ill. megnevezésre.> doki, csoki, ovi. | <becenév képzésére.> kati, feri.

1. <összefüggésnek, összetartozásnak mint tulajdonságnak a kif-ére.> titkári [teendők], iskolai [év], orvosi [táska]. | <annak kif-ére, hogy valami valakitől, valamitől ered.> hatósági [bizonyítvány]. | <annak kif-ére, hogy valami valakiknek a részvételével történik.> szülői [értekezlet]. | (helynévhez is ) <vmely helyről v. időből való származás, ill. vmely hellyel v. idővel való kapcsolat kif-ére.> ókori [lelet], őszi [eső], budai [villa]. | <annak kif-ére, hogy valami minősége szerint az, amit a szótő jelöl.> tárgyi [bizonyíték]. | (személynévhez) valakitől származó, reá jellemző. a bartóki [életmű]; arany jános-i [forma].

2. (hsz-hoz, nu-hoz, szn-i hat-hoz) valamilyen viszonylatban levő, való. többszöri [előfordulás]; víz alatti [úszás]; a szülők iránti [szeretet]. | (hat-ragos szóhoz) a haláltóli (helyesen: a haláltól való) [félelem].