éles, hegyes eszköznek az él nélküli v. tompa fele. a balta fok. | az ezen levő lyuk. a tű foka.

[?fgr]

1. föld szárazföld tengerbe nyúló kiszögellése.

2. irod hegynek, várnak meredeken kiugró része.

[?←fog² ]

1. létra, lépcső stb. párhuzamosan egymás fölé emelkedő részeinek egyike, amelyre lépünk.

2. fejlődésben, rangsorban az egymást követő, egyre magasabb szakaszok, állomások vmelyike. felső fokon dönt. | mat valamiben előforduló legmagasabb hatványkitevő.

3. érzés, folyamat, képesség nagyságának bizonyos mértéke. az öntudat valamilyen foka. | rokonsági viszonyban: a távolság mértéke. első fokon unokatestvérek. | nyelvt az alap-, a közép- és a felsőfok vmelyike.

4. némely mennyiség mérésének egysége (±). | ennek megfelelő beosztás a mérőeszköz skáláján. | (jelzőként) <bizonyos számú> foknak megfelelő. 30 fok meleg.

5. mat föld csill a kör 360-ad része mint szög- és ívmérték (±).

[?↔fok² ]

1. bent levő helyen, belül. szobában, erdőben. | (helynévvel) angliában, tokajban. | vmely írásműbe foglalva. levélben. | valakinek egyéniségében, lelkivilágában. barátjában. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területén. érzelmeiben, az iparban. | vmely esemény színhelyén. lakodalomban.

2. ritk némely testrész felületén. fejében [a kalap].

3. vmely időpontban, időszakban. [e] percben, májusban.

4. valamilyen módon, valamilyen formában, valamilyen eljárással. cseppekben [esik]; valutában [fizet].

5. valamilyen mértékben. egészben.

6. valamilyen állapotban, folyamatban. fektében, kiveszőben. | (szn -s képzős származékán) vhányan együtt. hármasban [kirándultak].

7. valamilyen körülmények között. jólétben.

8. valamilyen ok miatt. ijedtében.

9. ritk valamiként, valami gyanánt. munkabérben [kap valamit].

10. valamilyen tekintetben. színvonalban.

11. <vonzatként.> [akadályoz] a munkában; [gyönyörködik] a zenében.