Magyar szerkezettár

kapaszkodón

kapaszkodik

tn ige

1. valakibe, valamibe erősen (meg)fogódz(kod)ik. kapaszkodj belém. | műsz <fogaskerék (foga) > egy másik fogaskerék fogaiba illeszkedik.

2. fölfelé húzódzkodik, kúszik. a kerítésre kapaszkodik.

3. meredek úton fáradságosan fölfelé megy. | ▸ kapaszkodik valami után

4. mentségül vmely lehetőséget megragad. valakinek a szavaiba kapaszkodik.

[←kap ]

-ó/-ő

képző

I. a folyamatos mn-i ign képzője

1. <cselekvésnek, állapotnak mint tulajdonságnak a megnevezésére.> síró, alvó.

2. <valami rendeltetésének mint tulajdonságnak a megnevezésére.> vető[mag], fürdő[hely].

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. <személynek hivatás, foglalkozás szerint való megnevezésére.> író, szerelő. | <sportolók megnevezésére.> vívó, toronyugró. | <élőlénynek helyzete, szerepe alapján való megnevezésére.> kezdő, kórokozó.

2. <cselekvés eszközének megnevezésére.> véső. | <cselekvést, történést előidéző dolog megnevezésére.> riadó.

3. <valaminek jellemző tulajdonsága alapján való megnevezésére.> lejtő.

4. <cselekvés helyének megnevezésére.> mosdó.

5. <esemény, alkalom megnevezésére.> évzáró, esküvő.

6. hat-raggal <állapot, folyamat megnevezésére.> kihalóban [van]; termőre fordul.

7. <kif-ekben:> fontolóra vesz, gondolkodóba esik.

-n¹

hat-rag (mássalhangzós végű v. v tövű névszókon)

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

-n²

hat-rag

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.

..........

kapaszkodón

→ kapaszkodó ⊕ -n

kapaszkodó

I. mn (mn-i ign is )

1. növ kapaszkodásra való, erre idomult. kapaszkodó léggyökér.

2. ritk könyöklő, törtető. kapaszkodó alak.

II. fn

1. meredek út(szakasz). a kapaszkodón fölfelé.

2. ritk fogódzó, fogantyú.

-n¹