1. vízszintes helyzetben elnyúlva nyugszik, ill. nem tud fölkelni. hason, díványon fekszik; sokat fekszik; vérében fekszik. | betegen ágyban van. kórházban fekszik; lázban fekszik; influenzával fekszik. | <halott> ki van terítve v. el van temetve vhol. a sírban fekszik.

2. lefekszik vhova, ráfeszik valamire. ágyba, hasra fekszik. | állva ránehezedik valamire, nekidől valaminek. a korlátra fekszik; az oszlopnak fekszik.

3. aludni tér. korán fekszik.

4. rég <katona(ság) > vhol állomásozik.

5. <tárgy> vízszintes helyzetben valamin van. a levél az asztalon fekszik. | vál tömegével szélesen elterül valamin, beborítja azt. hótakaró fekszik a tájon. | ját <kártya> a talonban van. | <hivatalban irat, ügy> (beadva) elintézésre, tárgyalásra vár. kérvénye a bíróságon fekszik.

6. <földrajzi hely(ség) > vhol van, ott terül el. a falu északra fekszik.

7. vhogyan elhelyezkedik valamin, hozzáill(eszked)ik valamihez. jól fekszik a láda fedele. | ▸ valakinek fekszik valami | ▸ valaki jól feksz vhol valakinél

8. teherként, gátló tényezőként van valamin, valakin. adósság fekszik a házon; ▸ lelkén szívén fekszik valami | ts ritk rég ránehezedve, telítve nyom, terhel valamit. az ágyat fekszi; valami fekszi a gyomrát.

9. <pénz, érték> be van fektetve valamibe. valamiben fekszik; ingatlanban fekszik a pénze.

[?fgr tőből]

I. a folyamatos mn-i ign képzője

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. a térnek az a része, amelyet valaki, valami elfoglal(hat) v. el szokott foglalni. ▸ földrajzi hely; a könyv helye a polcon; egy helyben topog ▸ helyben vagyunk ▸ helyből ▸ jó helyen tapogat ▸ helyén van az esze ▸ helyén van a szíve ▸ rossz helyre megy ▸ nem leli nem találja a helyét | a térnek az a része, ahol valakinek, valaminek lennie kell(ene), ahova való. ▸ a pokolban a helye; van helye a pénznek | vál v. hiv valaminek érvényes, helyes volta, jogosultsága. itt nincs helye a tréfának; helyt ad a panasznak.

2. a térnek meghatározott célra haszn. része. ▸ tűzrakó hely; félreeső hely | (széken, padon) ülőhely. feláll a helyéről; hellyel kínál valakit. | fekvőhely. | helyiség.

3. valamilyen vidék, tájék. erdős, sziklás hely. | helység. ▸ helyben | tört (jobbágy)telek.

4. felületnek vmely része. több helyen viszket a háta. | valaminek a (látható) nyoma. az ütés helye.

5. beszéd, írásmű vmely szakasza, része. az idézett helyek.

6. hiv hatóság, hivatal. illetékes helyen. | sajtó hírforrás. megbízható helyről.

7. munkahely, állás, alkalmazás. fontos helyet tölt be; ▸ helyben van megfelelő embert a megfelelő helyre!

8. (intézményes) férőhely. ösztöndíjas hely.

9. körülmény, helyzet, állapot. (egy) ültő helyében; ha az ő helyében volnék.

10. sp is sorrendnek, rangsornak vmely foka. a ii. hely; az utolsó helyre szorul. | ▸ helyre befut, bejön ▸ helyre fogad | mat többjegyű számban vmely számjegy sorrendi helyzete.

11. (nu-szerűen) ▸ helyén, helyében helyt

[?]

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.

fekvésre (, alvásra) való bútor v. alkalmatosság. két fekvőhelyünk van. | az a hely, ahol valaki, valami (alkalmilag) fekszik, pihen. fekvőhelyet készít magának.

1. valakin, valamin rajta, ill. a felületén, tetején. a fiún [kabát van]; a kövön [áll].

2. vhol benn, ill. vmely helyiségben, intézményben. a konyhán, az egyetemen. | vmely helységben, településen, terepen. az erdőn, budán. | valaminek a színhelyén. temetésen.

3. vmely időben. azon a napon; télen.

4. <valamilyen> módon. [éles] hangon.

5. valakit, valamit fel-, ill. kihasználva, valamivel mint eszközzel. fián [élősködik]; autón [jár].

6. valami miatt. [megsértődik] a tréfán.

7. valamilyen állapotban, valamilyen körülmények között. békén [hagyja].

8. <vonzatként.> [gondolkodik] a dolgon; [segít] a betegen. | <vonzatszerűen, nu-val.> az erdőn [túl].

<némely magánhangzós végű mn-hez:> -an/-en. mohón.