Magyar szerkezettár
🪄 
alapkiképzésben
→ alap ⊕ ki ⊕ képez ⊕ -ás/-és ⊕ -ban/-ben




    alap
    
      
      
    
    
      fn
    
    
1.
      építménynek (földbe süllyesztett) alsó része, amellyel a talajra támaszkodik.
      a ház alapja.
      
 | 
        ritk
        vmely tárgy alsó része, amelyen nyugszik.
      
    

    
2.
      ritk
      talaj.
    

    
3.
      mat
      
 | 
        síkidomok vízszintes alsó oldala, ill. testek alaplapja.
      
      
 | 
        alapvonal.
      
    

    
4.
      festésben, mázolásban alsó festés, festékréteg, amelyre a kívánt szín(eke)t festik.
      
 | 
        az a szín, amelyből a többi szín kiemelkedik.
        kék alapon piros minták.
      
    

    
5.
      közg
      a társadalom gazdasági szerkezetét alkotó termelési viszonyok összessége.
      alap és felépítmény.
    

    
6.
      jog hiv
      valaminek a megvalósításához szükséges, ill. meghatározott célra rendelt vagyon, pénzösszeg.
      fejlesztési, tanulmányi alap.
    

    
7.
      vmely cselekvés, művelet megindulását, lefolyását, ill. vmely helyzet, állapot létét biztosító legfontosabb tényező.
      a terv, a rend alapja.
      
 | 
        
          
 ▸
hadműveleti alap
        
      
    

    
8.
      vmely állásfoglalást, cselekvést meghatározó (politikai) elvek összessége.
      48-as alapon áll.
    

    
9.
      az az adottság, tényező, amelyhez való viszonyítással meghatározhatunk valamit.
      összehasonlítási alap; alapul vesz valamit.
    

    
10.
      mat
      hatványozásban, gyökvonásban, logaritmuskeresésben az a szám, amelyre vonatk. e műveletet el kell végezni.
    

    
11.
      biztos v. bizonyítható tény, adat, tétel, amelytől valaminek a jogossága v. érvénye függ.
      állításának nincs alapja; elvi alap.
    

    
12.
      
        
 ▸
valamilyen  vmely alapon
        
          
            valamilyen szempont szerint.
          
          erkölcsi alapon;
        
        
          
            úgy <játszik vmely kártyajátékot>, hogy a megnevezett érték a fizetendő egység.
          
          filléres alapon.
        
      
    

    
13.
      
        (nu-szerűen)
      
      
        
 ▸
valaminek az alapján
      
      az előbbiek alapján; vallomása alapján.
    

    
14.
      
        
 ▸
alapjában véve
      
    

    
[←al
]

  





    ki2

    
      
      
    
    
I.
      
        hsz
      
      
1.
        kint levő helyre, ilyen hely felé v. vmely köz(ép)ponttól távolabb levő helyre.
        ki a térre; ki a tanyára.
        
 | 
          tágasabb, szabadabb helyre, helyzetbe.
          ki a szabadba; ki az életbe.
        
        
 | 
          
            
 ▸
ki és be
            
 ▸
se ki, se be
          
        
      

      
2.
        
          <távozásra való erélyes felszólításként v. távozás szükségességének kif-ére.>
        
        ki innen!
        
 | 
          
            
 ▸
ki vele!
          
        
        
 | 
          
            <állatok kikergetésére.>
          
          hess ki!
        
        
 | 
          
            
 ▸
ki!
          
        
      

      
3.
        nép
        kinn.
        ki az udvaron;
        
          
 ▸
ki van valami valamiből
        
        ki van az inge.
      

      
4.
        
          
 ▸
ki van  lesz valamitől, valakitől
        
      

    

    
II.
      
        ik
      
      
1.
        zárt v. körülhatárolt téren kívülre.
        kimászik, kilehel, kidob.
        
 | 
          eredeti helyéről elmozdulva v. irányától eltérve.
          kisiklik, kileng.
        
        
 | 
          
            <jelentéstömörítő igékben.>
          
          kiparancsol, kiutál.
        
      

      
2.
        környezetét magasságban felülmúlva.
        kimagaslik, kidagad.
        
 | 
          térben széles(ebb)re, bő(vebb)re.
          kiszélesedik, kitágít.
        
      

      
3.
        úgy, hogy valaki, valami nyitottá, ill. láthatóvá válik, napvilágra kerül.
        kibont, kicsillan.
        
 | 
          hozzáférhetővé, ismertté válva, téve.
          kitudódik, kihirdet, [könyvet] kiad.
        
      

      
4.
        úgy, hogy valamin nyílás, rés keletkezik.
        kilyukad, kirág.
      

      
5.
        elkülönülve, megkülönböztetett helyzetbe.
        kimarad, kiválaszt.
      

      
6.
        úgy, hogy valami vhonnan eltűnik, elfogy.
        kiázik.
      

      
7.
        vmely folyamat végét, ill. vmely új állapot kezdetét elérve.
        kivirrad, kihűl.
      

      
8.
        valamit alaposan, eredményesen elvégezve.
        kivizsgál.
        
 | 
          
            (visszaható névm-sal)
          
          vmely igény(é)nek, vágy(á)nak teljesen eleget téve.
          kialussza, kimulatja magát.
        
      

      
9.
        a végső határt is elérve, túlságosan.
        kiéhezik, kisárgul.
      

      
10.
        a cselekvés eredményével valamit, valakit ellátva.
        kicirkalmaz, kivilágít, kicsinosít.
      

      
11.
        
          <a jelzett cselekvés ellenkezőjének kif-ére.>
        
        kitakar, kifon.
      

      
12.
        egyéb jelentésmódosító szerepben.
        kinevez, kifog [valakin].
      

      
13.
        
          <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.>
        
        ki-kinéz.
      

    

    
[
fgr tőből]

  


képez







..........
alapkiképzésben
→ alapkiképzés ⊕ -ban/-ben




    alapkiképzés
    
      
      
    
    
      fn
    
    kat
    

      az újoncok alapfokú ált. kiképzése.
    

  







  


  


A
nyelv
valójában
nem
szavakból, hanem
szerkezetekből áll,
nem szavak sora, hanem szerkezetek szövedéke. Innen ered a projekt alapgondolata, hogy talán nem is a szavakat érdemes számbavenni (vö: „szótár”), hanem a szerkezeteket. Erre tesz kísérletet a Magyar szerkezettár. A projekt eredményeként egy szabadon hozzáférhető és használható online adatbázis jön létre, melynek első verziója próbálható ki ezen az oldalon.





A projektben használt konstrukciós nyelvtani keretben (1) az egyes szavak is egyszerű szerkezeteknek tekinthetők, (2) szerkezetek az absztrakt nyelvtani szabályok (pl. jelző + főnév), és (3) szerkezetek a köztes formulák is, amelyekben fix elemek és kitöltendő helyek is vannak. Mindezeket magába foglalva egy szerkezettár a nyelv egészéről tud képet adni, egyesítve a szótárt és a nyelvtant.

A bemutatón elhangzott előadás itt tekinthető meg,
és elérhető külön a diasor is.

  


  

Publikációk



  


  


PÉLDÁK #1



    

  1. asztal (szótár)
    2. 

  2. asztalos (szótár)
    3. 

  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
    4. 

  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
    5. 

  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    6. 

  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
    7. 

  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
    8. 

  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    9. 



PÉLDÁK #2



    

  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
    2. 

  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
    3. 

  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
    4. 

  4. fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
    5. 

  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
    6. 

  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
    7. 

  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
    8. 



PÉLDÁK #3





    

  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
    2. 

  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
    3. 




    

  1. alapító tag – okos gyerek
    2. 




    

  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
    2. 

  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
    3. 




    

  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő) 
    2. 

  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend) 
    3. 

  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend) 
    4. 

  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
    5. 

  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
    6. 



PÉLDÁK #4




  


  


Kapcsolat •
szerkezettar@nytud.hu •
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet •
© 2024–2025