1. ember, állat testében erekben keringő, a sejtek táplálását és anyagcseréjét végző piros nedv. ▸ fejébe tódul a vér ▸ valakinek a vére folyik csörgedezik az ereiben ▸ vérben forog a szeme ▸ valakinek a vérén hízik | vál harcban, gyilkosságban kiontott emberi vér. itt ma még vér folyik; ▸ vért szomjaz vérre szomjazik | túlzó: ▸ vérre megy | rég: ▸ első vérig

2. élet-, tetterő. jó vér van benne; ▸ vérré válik benne , mint barátban a lencse | vérmérséklet, lelki alkat. forró a vére; ▸ a vérében van valami | <kif-ekben:> szenvedély, indulat. ▸ felforr a vére ▸ felkorbácsolja a vérét valami ▸ vérig | <kif-ekben:> érzékiség. a vére hajtja.

3. közös származás, rokoni kötelék. vér szerinti atyafiak; ▸ valakinek a véréből való ▸ valakinek a vére árpád vére; magyar véreink. ▸ rossz vért szül

[ fgr ]

I. a folyamatos mn-i ign képzője

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző