1. tárgyaknak olyan állapota, amelyben mindegyikük a megfelelő v. a szokott helyen van. rendbe rak valamit; ▸ rendbe hoz

2. cselekvésnek, történésnek megszabott egymásutánja v. megszokott alakulása. az élet rendje. ▸ úgy megy, végez valamit , mint annak a rendje

3. vmely szabálynak, törvénynek megfelelő állapot. biztosítja a rendet. | a vmely közösségben követendő szabályok összessége. iskolai rend.

4. államrend.

5. személyeknek, tárgyaknak egyenes vonalat alkotó sora. | kat rég katonai alakzat. kettős rendek. | sorozatot alkotó elemek megállapodásszerű egymásutánja. az ábécé rendjében.

6. nép | lekaszált fű v. gabona sora. széles rendet vág. | (jelzőként) öt rend széna. | elvégzett munka jelentős mennyisége. már kapált egy rendet.

7. (jelzőként) egymást kiegészítő darabjaival egy összességet tevő <öltözet>. két rend alsóruha.

8. tört a hűbériség korában: társadalmi osztály, réteg v. csoport. a rendek. | szerzetesrend, lovagrend. | ▸ egyházi rend

9. rég némely kitüntetés csoportja, osztálya.

10. áll növ a családnál nagyobb, az osztálynál kisebb rendszertani egység.

[ szláv ]

1. tud egyetemes érvényű, alapvető természeti törvény(szerűség).

2. fil alapelv.

3. (rendszerben) alapul szolgáló fontos tétel. erkölcsi elvek. | valaminek az elméleti alapja v. ált. elgondolása. elvben helyesli.

4. szilárd meggyőződés, amely irányt szab valaki tetteinek. elvből nem kér protekciót.

[←elev ‘alapelv’ ←eleve ]

1. (t. n. is ) (árucikket) ellenszolgáltatásért hozat, küldet (magának). | (t. n. is ) <vendéglátóhelyen ételt, italt> hozat a felszolgálóval. | megbízást ad, hogy valamit (ellenszolgáltatásért) készítsenek a számára. felöltőt rendel a szabónál. | használatra leköt valamit. szobát rendel.

2. utasítással vhova küld v. hív valakit. magához, a hivatalába rendel valakit. | ▸ valaki, valami alá, fölé, mellé rendel valakit | ▸ valami alá rendel valamit

3. kissé rég elrendel. a törvény büntetni rendeli.

4. vall vál <istenség, sors> mintegy előre meghatároz valamit, ill. kijelöl valakit valamire. így rendelte az ég; téged nekem rendelt a sors.

5. <orvos orvosságot, gyógymódot> javasol, előír. | ts <orvos> rendelést tart. ▸ rendel: du 3−6

1. <cselekvésnek, történésnek mint módnak v. állapotnak a megnevezésére.> futva [jön], halva [fekszik]. | <szóismétlő szerkezetekben, fokozás kif-ére.> várva [vár].

2. cselekvés, történés befejezése után: <a -ván/-vén ign-i képzővel azonos szerepben>. hazaérve [megpihent].

3. (tn igéhez) valaminek az eredményeként létrejött állapotban. sülve [eszi a húst]; [oda volt] nőve. | <létige mellett gyak. fölöslegesen, múlt idejű ige h.> [a jegy] el [van] veszve (helyesen: elveszett).

4. (ts igéhez) rajta végbement cselekvés révén létrejött állapotban. nyitva [van]. | <cselekvés megtörténtének v. bekövetkeztének kif-ében, a lesz igével.> [a jegy] el lett adva (helyesen: eladták).