Magyar szerkezettár

nyílást

nyílik

tn ige

1. úgy mozdul el, hogy mögötte, ill. részei között hézag támad, ill. valami nyitottá válik. nyílik az ajtó; szeme tágra nyílik. | <zár, lakat stb. > mozgó része úgy fordul, tolódik el, hogy amit eddig zárva tartott, az nyithatóvá válik.

2. <nyílás> keletkezik. rés nyílt a falon.

3. <virág> bimbójából kibomlik. | <növény> virágzik. | ▸ nyílik az idő a tavasz

4. <ajtó, ablak> olyan helyzetű, hogy rajta keresztül vhova juthatunk, ill. láthatunk. az ablak az utcára nyílik. | <helyiség> ilyen ablakkal v. ajtóval van ellátva. a szoba a kertre nyílik. | <utca> vhonnan indul, ill. vhova vezet. a térről több utca nyílik.

5. <intézmény> működni kezd. új üzlet nyílik.

6. <alkalom, lehetőség> mutatkozik, kínálkozik. | <eddig nem ismert valóság> tárul valaki elé. új világ nyílt előtte.

[?]

-ás/-és

fn-képző (igéhez)

1. <cselekvésnek, történésnek elvont fogalomként való megnevezésére.> olvasás, égés, etetés.

2. <a cselekvés, történés eredményeként létrejött dolog megnevezésére.> termés, tojás.

3. ritk <a cselekvés helyének megjelölésére.> lakás, ülés (pl. autóban).

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

..........

nyílást

→ nyílás ⊕ -t

nyílás

1. az a történés, hogy valami (ki)nyílik, kitárul. az ajtó nyílásakor. | növény virágzása.

2. rés, hézag, kül. valaminek a belső üregét a külvilággal összekötő lyuk, nyitott rész. a hordó nyílása.

3. szétnyitható eszköz két szélső(nek tekintett) pontja közötti távolság. a körző nyílása. | mat egymást metsző egyenesek egymástól való elhajlása. a szög nyílása. | műsz hídnyílás.

-t¹

rag