1. (fölébredve) fekvőhelyét elhagyja. korán kelek. | ▸ kel valamire ▸ nem tudta, mire kel holnap; reggelre, másnapra kelve ▸ őszre tavaszra kelve

2. <égitest> a látóhatár fölé emelkedik. a nap 5.25-kor kel.

3. <növény> a földből fokozatosan kibújik. már kel a búza.

4. <állat> tojásból, petéből kibújik. hány csirkéd kelt?

5. <tészta> élesztő hatására duzzad, dagad. kel a kenyér.

6. <kif-ekben.> ▸ valamire kel ▸ harcra, versenyre kel; új életre kel ▸ valakinek a védelmére kel ▸ útra kel ▸ tengerre kel

7. rég irod keletkezik, kezdődik, támad. szél kel.

8. <áru> fogy, kereslet van iránta, veszik. jól kel a gyümölcs.

9. ▸ kelt kelt fóton, 1998. okt. 6-án.

[ fgr ]

növ | kelkáposzta. | ▸ kínai kel

[ ném<lat ]

1. valakinek, valaminek szüksége van rá, szükséges. kellene az eső!; mi kell még? ▸ úgy kell, mint egy a falat kenyér

2. kívánatos valaki számára, valaki meg akarja kapni. nem kellek neked?; ▸ mi kéne, ha vóna? | ▸ még csak az kell kellene , hogy | ▸ úgy kell neki! | ▸ hát kellett ez? ▸ hát kell ennél szebb jobb több

3. ▸ valamihez valamire két méter anyag kell hozzá; ▸ nem sok kellett hozzá, hogy ▸ neki se kellett több több se kellett neki

4. szükséges, szükségszerű <valamit megtenni, ill. hogy valami megtörténjék>. el kell mennem v. el kell, hogy menjek v. táj: el kell menjek. | <parancs, törvény stb. folytán v. erkölcsileg> kötelező. adót kell fizetni. | biz <személytelen felszólításként.> nem kell félni!

5. az előzmények, a körülmények alapján szükségszerű v. valószínű. vissza kell jönnie, mert itt van a holmija. | <annak kif-ére, hogy vmely véletlen esemény, tényállás utólag szükségszerűnek látszik.> ha bárhol bármi történik, neki jelen kell lennie.

[ fgr ]