1. az ember páros felső végtagja. ▸ karba teszi a kezét ▸ karját nyújtja valakinek ▸ valakinek a karjaiban a karjai között ▸ egymás karjaiban ▸ karjába zár ▸ karon ülő gyermek | <kif-ekben: menedék, védelem v. fogva tartás jelképeként.> ▸ valakinek a karjai közé menekül ▸ valaminek a karjaiba veti magát

2. műsz kar módjára kinyúló (mozgatható) alkatrész. | bútoron: karfa.

3. ▸ valami jó, rossz karban van | ▸ valamilyen karban tart jó karban tartja a gépet.

[ tör ]

1. vál azonos hivatású értelmiségiek testülete, ill. összessége. a bírói, a tanári, az orvosi kar. | ▸ a karok és rendek

2. isk egyetemen, főiskolán a rokon tudományágakat összefogó szervezeti egység. jogi kar.

3. kórus. | tánckar.

4. ritk vál kórusmű.

5. irodt szính (antik) drámában a cselekményt együttes szövegmondással kísérő csoport.

6. ▸ karban

[ lat ]