1. valamit a hossztengelye körül teker, forgat. | facsar. | (tn is ) vmerre elfordít. jobbra csavarja a kormányt; csavar egyet a kapcsolón. | ritk pödör. | ▸ csavarja az orrát valami

2. < (csavarmenetes) tárgyat> így beerősít valamibe. a srófot a deszkába csavarja.

3. valamire, valami köré teker. pólyát csavar a karjára.

4. nép sodor(int).

5. ját sp <labdát, tekét> úgy továbbít, hogy az haladása közben váratlanul elcsavarodjon. a hálóba csavarta a labdát.

[?]

1. szerkezeti elemek összekapcsolására, ill. rögzítésére haszn. csavarmenetes eszköz. | műszer v. géprész beállítására, szabályozására való csavarmenetes alkatrész. a mikroszkóp csavarja. | fiz csavarmenetes egyszerű gép.

2. hajó hajócsavar. | rep légcsavar.

3. sp a labdának hirtelen csavaró mozdulattal való továbbítása.

4. sp csavarszaltó.

5. biz (különösen) ravasz fogás, csel. mi ebben a csavar?

[←csavar¹ ]

1. <cselekvésnek, történésnek mint módnak v. állapotnak a megnevezésére.> futva [jön], halva [fekszik]. | <szóismétlő szerkezetekben, fokozás kif-ére.> várva [vár].

2. cselekvés, történés befejezése után: <a -ván/-vén ign-i képzővel azonos szerepben>. hazaérve [megpihent].

3. (tn igéhez) valaminek az eredményeként létrejött állapotban. sülve [eszi a húst]; [oda volt] nőve. | <létige mellett gyak. fölöslegesen, múlt idejű ige h.> [a jegy] el [van] veszve (helyesen: elveszett).

4. (ts igéhez) rajta végbement cselekvés révén létrejött állapotban. nyitva [van]. | <cselekvés megtörténtének v. bekövetkeztének kif-ében, a lesz igével.> [a jegy] el lett adva (helyesen: eladták).