1. valamit úgy helyez vhova, hogy az ott álló helyzetben legyen. a fal mellé állítja a zsákot. | valamit úgy mozdít el, hogy valamilyen helyzetben álljon. egyenesre állítja a képet.

2. <élőlényt> vhova vezet v. tesz, hogy ott álljon. a gyermeket a járókába állítja. | meghagyja valakinek, hogy vhol v. vhogyan álljon. sorba állít.

3. valakit megbíz vele v. kényszerít rá, hogy valamilyen szerepben, minőségben vhova álljon, ill. ott megjelenjen. őrt állít; valakit bíróság elé állít. | valakit vhova, valaminek a végzésére, vállalására késztet, kényszerít. nehéz feladat elé állít valakit.

4. <kif-ekben: valamilyen minőségben szereplő személyt> előteremt, szerez. tanút állít; | ▸ katonát állít | <intézményt> szervez, létesít. iskolát állít.

5. <építményt> emel(tet), épít(tet). szobrot állít valakinek.

6. <készüléket, szerkezetet> beigazít valami(lyen)re. tilosra állít valamit.

7. valamilyen helyzetbe, összefüggésbe hoz, ill. ilyenben tüntet fel. példaképül állít valakit.

8. (meggyőződéssel) mond, kijelent. azt állítja, hogy ... | (t. n.) fil <ítélet, tétel> állítást tartalmaz.