1. mozgás, haladás, munka folyamatának szünetelése. | nép a (fel)használatlanság állapota. az állásban megdohosodott liszt.

2. álló testhelyzetben való maradás.

3. álló ember, állat testtartása. katonás állás. | sp vívásban, birkózásban stb. meghatározott álló testtartás.

4. valaminek jellemző helyzete, formája. a bajusz, a szeme állása.

5. valaminek változás eredményeként kialakult (pillanatnyi) helyzete, fejlődési foka. a tudomány mai állása. | sp mérkőzés részeredménye. az 50. percben az állás 2:1.

6. ritk valamilyen helyzetbe, állapotba kerülés. munkába állás.

7. állandó jellegű (hivatali) alkalmazás. jó állást kap.

8. kat a terepnek az a (megerősített) része, amelyen vmely harcoló egység tartózkodik.

9. nép jószág (ideiglenes) pihenőhelye.

10. nép (kocsi)szín.

11. közl kocsiállás.

12. vad leshely.

13. nép kőművesállvány.

1. benti helyről, belülről ki, el. városból, zsebből. | (helynévvel) bécsből. | vmely írásműből. versből. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területéről el. a mezőgazdaságból. | vmely esemény színhelyéről. bálból.

2. vmely testrész felületéről. nyakából [eltűnt a nyakék].

3. vmely időszakból. [kilép] a gyermekkorból.

4. valamitől indíttatva. barátságból [teszi].

5. valamit hasznosítva. munkából [él].

6. valakinek, valaminek valamihez előzményül szolgáló eredeti v. előző mivoltából, állapotából. a barackból [lekvárt főz]. | ▸ valamiből van valami fából [van]. | valamiből mint forrásból. hallomásból [tudja].

7. <vonzatként.> [kiábrándul] a barátjából.