1. az a hely, pont, amelyen túl vmely térbeli dolog nem folytatódik. utunk végére értünk. | térbeli dolognak ehhez közeli része. a falu, a bot vége. | rég faluvég. az alsó végen lakik. | ▸ a végek

2. időpont, amelyen túl vmely időszak, időbeli folyamat nem folytatódik. vége (van) a nyárnak, az előadásnak. | időegységnek, időbeli folyamatnak ehhez közeli szakasza. hét végén; a színdarab vége. | vmely folyamat, cselekvés befejeződésével járó következmény. jó, rossz vége lesz valaminek; ▸ verés lesz a vége minden jó, ha a vége jó.

3. elpusztulás, megsemmisülés. ▸ vége van valakinek ▸ mindennek vége | vál halál(tusa). hirtelen, korai vég.

4. ▸ mi végre mi végből?

[?fgr ]

felgöngyölve árusított szövött anyagból: 20-40 m-nyi egység. | (jelzőként) egy vég vászon.

[↔vég¹ ]

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.