1. a nyak két oldalán a kar tövéig terjedő testrész. széles váll; veregeti valakinek a vállát; valakinek a vállára hajtja a fejét; ▸ vállhoz! ▸ vállra! ▸ két vállra fektet valakit | vállcsont. eltört a válla.

2. <kif-ekben:> az ember mint vmely teher hordozója. gond nyomja a vállát.

3. a ruhának a vállat takaró része.

4. táj rég női ingvállhoz viselt mellény, derék.

5. ritk irod edénynek a nyaka alatt kiálló része. a korsó válla. | ▸ a boltozat válla

6. növ a levélnek alsó, a nyél felé lévő része.

[ fgr ]

1. nép alom.

2. nép alja búza, ocsú.

3. nép irod mélyebben levő hely, völgy.

4. ritk irod aljnövényzet.

5. ruha szoknya.

6. vasút talpfa.

7. ritk csészealj, tányérka.

[←alja ]

1. <valaminek az elvégzését> elfogadja. javítást vállal; ▸ munkát állást vállal | <megbízást, tisztséget> elfogad. vállalja az elnökséget.

2. <kötelességet, terhet> nyilatkozatával magára vesz. kezességet vállal; vállalja a költséget. | <nehézséget> kész elviselni. vállalta a sorsát.

3. valakit magáénak elismer. vállalta a fiút. | nevelésre, ellátásra stb. magához vesz valakit. egy árvát vállal; ▸ vhány gyermeket vállal

[←váll ]