Magyar szerkezettár

visszatükröző

→ vissza ⊕ tükör ⊕ öz[_NVbz_Tr:z/V] ⊕ -ó/-ő

vissza

I. hsz

1. oda, ahol előbb volt v. ahonnan indult. elköltözött vissza pécsre. | <felszólításként:> menj(etek) vissza! | <elbeszélésben, a visszamenés gondolatának, vágyának érzékeltetésére.> bánta már, hogy eljött! csak vissza, vissza! | ellenkező irányban. elindult vissza az úton.

2. korábbi időszakba. pillantás vissza a múltba.

3. ▸ vissza van

4. ritk viszonzásul.

II. ik

1. vmely előző helyre, ill. hely felé. visszautazik, visszatesz, visszanéz. | vmely maga mögött hagyott személynek v. személyhez. visszakiált, visszaint. | ellenkező irányban. visszapattan, visszahúz, visszahat. | <jelentéstömörítő igékben.> visszaparancsol, visszavár.

2. ritk térben hátrább levő helyen v. túlhaladott állapotban. visszahagy, visszamarad.

3. vmely haladást, valaminek a kifejlődését megakadályozva. visszafog, visszafojt.

4. vmely korábbi időre, vmely korábban történt dologra. visszaemlékezik, visszagondol.

5. vmely korábbi állapotba, azt újra előidézve. visszaváltozik, visszacserél, visszahódít.

6. vmely műveletet ellenkező irányban, ill. rendsz. ellenőrzési céllal megismételve. visszakeres, visszaolvas, visszakövetkeztet.

7. viszonzásként. visszategez, visszakínál.

8. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> vissza-visszanéz. ▸ odavagyok meg vissza

[?]

tükör

1. sima felületűre csiszolt, hátlapján foncsorozott üveglapból v. fémlemezből készült eszköz, amely az előtte levő tárgyak képét visszaverve mutatja. | ▸ görbe tükör | tükröző felületű eszköz mint műszer (alkatrésze). orvosi tükrök.

2. vál (természetes) sima, fényes felület. a tó tükre. | ▸ a bor tükre

3. ruha fényesebb anyagból készült rátét, betét. a frakk tükre.

4. vál valaminek a mása, ill. fontos vonásainak hű mutatója. hű tükre valaminek. ▸ a szem a lélek tükre | ▸ valaminek a kis tükre | szính előadás műsorszámainak és szereplőinek belső használatra készült listája. | ▸ lelki gyónási tükör

5. nyomda | a papír felületének a szedés által elfoglalt része. | ▸ tördelési tükör | újságban, folyóiratban: az első lapon v. a borítólapon levő tartalomjegyzék.

6. erd fatörzs hosszmetszete vmelyik bélsugár síkjában.

7. vad a rőtvad farán levő fehér folt.

8. föld vetődésben elcsúszott kőzettömegek simára csiszolódott lapja.

[ tör ]

öz[_NVbz_Tr:z/V]

-ó/-ő

képző

I. a folyamatos mn-i ign képzője

1. <cselekvésnek, állapotnak mint tulajdonságnak a megnevezésére.> síró, alvó.

2. <valami rendeltetésének mint tulajdonságnak a megnevezésére.> vető[mag], fürdő[hely].

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. <személynek hivatás, foglalkozás szerint való megnevezésére.> író, szerelő. | <sportolók megnevezésére.> vívó, toronyugró. | <élőlénynek helyzete, szerepe alapján való megnevezésére.> kezdő, kórokozó.

2. <cselekvés eszközének megnevezésére.> véső. | <cselekvést, történést előidéző dolog megnevezésére.> riadó.

3. <valaminek jellemző tulajdonsága alapján való megnevezésére.> lejtő.

4. <cselekvés helyének megnevezésére.> mosdó.

5. <esemény, alkalom megnevezésére.> évzáró, esküvő.

6. hat-raggal <állapot, folyamat megnevezésére.> kihalóban [van]; termőre fordul.

7. <kif-ekben:> fontolóra vesz, gondolkodóba esik.

..........

visszatükröző

→ visszatükröz ⊕ -ó/-ő

visszatükröz

ts ige

1. valaminek a tükörképét mutatja.

2. vál kifejez, éreztet. arca visszatükrözte örömét.