Magyar szerkezettár

utasító

utasít

ts ige

1. hiv <vezető v. testület> szóban v. írásban kötelez, nyomatékosan felszólít valamire. a főnök arra utasított, hogy itt várjak.

2. elav útbaigazít, tájékoztat.

3. elav vhova küld, juttat valakit, valamit. | hiv ügyének elintézésére vhova küld valakit. | vál utal, irányít vhova. az olvasót a jegyzetekhez utasítjuk.

4. ▸ maga mögé utasít valakit

[←út ]

-ó/-ő

képző

I. a folyamatos mn-i ign képzője

1. <cselekvésnek, állapotnak mint tulajdonságnak a megnevezésére.> síró, alvó.

2. <valami rendeltetésének mint tulajdonságnak a megnevezésére.> vető[mag], fürdő[hely].

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. <személynek hivatás, foglalkozás szerint való megnevezésére.> író, szerelő. | <sportolók megnevezésére.> vívó, toronyugró. | <élőlénynek helyzete, szerepe alapján való megnevezésére.> kezdő, kórokozó.

2. <cselekvés eszközének megnevezésére.> véső. | <cselekvést, történést előidéző dolog megnevezésére.> riadó.

3. <valaminek jellemző tulajdonsága alapján való megnevezésére.> lejtő.

4. <cselekvés helyének megnevezésére.> mosdó.

5. <esemény, alkalom megnevezésére.> évzáró, esküvő.

6. hat-raggal <állapot, folyamat megnevezésére.> kihalóban [van]; termőre fordul.

7. <kif-ekben:> fontolóra vesz, gondolkodóba esik.

..........

utasító

→ út ⊕ -s ⊕ ít[_AdjVbz_Tr/V] ⊕ -ó/-ő

út

1. a szárazföldi közlekedés számára épített, nagyjában egyenletes szélességű sáv. ▸ járt út ▸ elzárja az utat valami elől ▸ megtisztítja az utat valami számára ▸ utat tör | <nagyobb, forgalmas utcák nevében.> rákóczi út. | ▸ fel is út, le is út

2. az a vonal, pálya, amelyen valaki, valami halad(ni szokott). szárazföldi, vízi, légi út; a lövedék útja; ▸ szabad az út ▸ útban van ▸ valakinek az útját keresztezi

3. menés, járás, utazás. fél órai út; ▸ útban van

4. valaminek folyamata, lefolyása. a sors, a történelem útja; ▸ valaminek az útja el van zárva

5. cselekvés, viselkedés irányvonala, módja. a bűn, az igazság útja; helyes, helytelen úton jár; rossz útra visz, csábít valakit. | vmely cél felé haladó törekvés, folyamat iránya, módja. a boldogulás, a gyógyulás útja.

6. tervszerű eljárás, módszer. célravezető út; törvényes úton. | a gyakorlatban alkalmazott tudományos, műszaki eljárás. vegyi úton.

7. lehetőség valaminek elérésére, megoldására. utat(-módot) keres, talál valamire; új ut(ak)at nyit. ▸ kiadja valakinek az útját

[fgr]

-s

képző (főként névszóhoz)

I. mn-képző

1. <annak kif-ére, hogy valakinek, valaminek van valakije, valamije, ill. van benne, rajta valami.> nős [ember]; mákos [rétes]. | < (élet)kor, időtartam kif-ére.> tízéves [fiú]; kétnapos [eső].

2. <annak kif-ére, hogy valami együtt jár, ill. összefügg valamivel.> hajszás [élet]; hagyományos [viselet.]

3. (kül. összetételekben) <valami tartására, tárolására való alkalmasság kif-ére.> szódás[üveg]; fás[kamra].

4. (tulajdonnévhez is ) <hasonlóság, valaminek való megfelelés kif-ére.> acélos [akarat]; adys [vers].

5. (szn-hez) <számmal való megjelölés, minősítés kif-ére.> ötös [találat]; négyes [dolgozat].

6. (hsz-hoz v. nu-hoz) ritk <körülménynek mint tulajdonságnak a megnevezésére.> mögöttes [terület]; esetleges [akadály].

II. fn-képző

1. <valamivel foglalkozó személy megnevezésére.> órás, csapos. | <valahogyan, ill. vhol foglalkoztatott személy megnevezésére.> béres, napszámos, napidíjas, portás. | <valamit kedvelő személy megnevezésére.> dohányos. | <vmely közösség tagjának megnevezésére.> elsős.

2. <növénnyel borított terület megnevezésére.> fenyves, kukoricás.

3. (szn-hez) <számmal meghatározott dolog, személy megnevezésére.> [adj egy] ezrest; [öreg] negyvennyolcas.

ít[_AdjVbz_Tr/V]