1. égési folyamatnak fény- és hőjelenségben való megnyilvánulása. ▸ tűzre való

2. égő anyag. ▸ tüzet kér, ad

3. tűzeset, tűzvész. tűz volt a faluban.

4. kat <vezényszóként is:> tüzelés lőfegyverrel. | ágyútűz, puskatűz. | tűzharc. ▸ két tűz között

5. drágakő ragyogása. a gyémánt mély tüze.

6. borban: erő, zamat.

7. nép fájdalmas gyulladás v. láz. ▸ szent antal tüze

8. vál lelkesedés, szenvedély. tűzbe jött.

9. ▸ tűz! ▸ tűzbe megy érte ▸ tűzbe teszi érte a kezét ▸ más tüzénél melegszik

[ fgr ]

tűnés innen!

1. <annak kif-ére, hogy valakinek, valaminek van valakije, valamije, ill. van benne, rajta valami.> nős [ember]; mákos [rétes]. | < (élet)kor, időtartam kif-ére.> tízéves [fiú]; kétnapos [eső].

2. <annak kif-ére, hogy valami együtt jár, ill. összefügg valamivel.> hajszás [élet]; hagyományos [viselet.]

3. (kül. összetételekben) <valami tartására, tárolására való alkalmasság kif-ére.> szódás[üveg]; fás[kamra].

4. (tulajdonnévhez is ) <hasonlóság, valaminek való megfelelés kif-ére.> acélos [akarat]; adys [vers].

5. (szn-hez) <számmal való megjelölés, minősítés kif-ére.> ötös [találat]; négyes [dolgozat].

6. (hsz-hoz v. nu-hoz) ritk <körülménynek mint tulajdonságnak a megnevezésére.> mögöttes [terület]; esetleges [akadály].

1. <valamivel foglalkozó személy megnevezésére.> órás, csapos. | <valahogyan, ill. vhol foglalkoztatott személy megnevezésére.> béres, napszámos, napidíjas, portás. | <valamit kedvelő személy megnevezésére.> dohányos. | <vmely közösség tagjának megnevezésére.> elsős.

2. <növénnyel borított terület megnevezésére.> fenyves, kukoricás.

3. (szn-hez) <számmal meghatározott dolog, személy megnevezésére.> [adj egy] ezrest; [öreg] negyvennyolcas.