az emberi v. állati testnek vmely tetszőlegesen körülhatárolt része.

1. <cselekvés, folyamat eredményének kif-ére.> kaparék, hasadék.

2. <valaminek rendeltetés v. felhasználás szerinti megnevezésére.> festék.

<valaki és a hozzá tartozók összességének megnevezésére.> anyámék, kovácsék.

1. élőlénynek, kül. embernek sajátos megjelenési formája. női test. | ez a fej kivételével, ill. azzal szembeállítva. testéhez képest kicsi a feje. | ez a maga életfolyamataival együtt, a lelki jelenségekkel szembeállítva. a test kívánságai; ▸ valakinek teste-lelke ▸ egy test, egy lélek ▸ ép testben ép lélek | nép holttest.

2. fiz az anyagnak a tér bizonyos részét betöltő egységes, összefüggő tömege. | szilárd test.

3. mat a térnek zárt felülettel határolt része. mértani test.

4. <kif-ekben:> a valóságnak érzékelhető formában való megjelenése. testet ad valaminek; testet ölt. | ▸ az úr teste

5. tárgynak, eszköznek, szerkezetnek nagyobb tömegű része, törzse. a hajó, a lámpa teste. ▸ lassan a testtel!

[?]

1. vmely helyhez tartozó terület, vidék, táj, rész. vác tájéka; a szív tájéka.

2. rég v. irod természeti táj. kies tájék.

[←táj ]