1. <légnemű anyagot> belehel, ill. <folyékony anyagot> ehhez hasonló módon magába vesz. friss levegőt szív; vért szív.

2. <folyadékot, es. szemcsés anyagot> légritkítással kivesz valamiből v. fölvesz valamibe. bort szív a hordóból; tintát szív a töltőtollba.

3. kissé vál szopik. anyja emlőjét szívja. | ▸ fogát, ajkát, ínyét szívja | ▸ szívja a fogát

4. <égő cigarettát, szivart, pipát> szájában tart, és füstjét beleheli, ill. ez a szokása. milyen cigarettát szívsz? | <kábítószert> így fogyaszt. ópiumot szív.

5. ritk <szeszes italt> (apránként, lassanként) iszik.

6. ▸ magába szív

7. biz: ▸ szívja magát

[hangut]

1. bonc összehúzódásával és kitágulásával a vérkeringést biztosító, izomos falú szerv. ▸ dobogó szívvel ▸ szíve alatt | állatnak ez a szerve mint étel. | a mellnek a szív előtti, bal oldali tájéka. ▸ szívére teszi a kezét

2. <kif-ekben: az emberies érzés jelképeként.> ▸ fáj a szíve ▸ csupa szív ▸ nincs szíve valamit megtenni ▸ van volna szíve valamit megtenni | <a szeretet jelképeként.> belopja magát valakinek a szívébe; ▸ a szíve csücske valaki | <a szerelem jelképeként.> elnyeri valakinek a szívét. | <a bátorság, lelkesedés jelképeként.> helyén van a szíve. | <az egyén érzésvilágának jelképeként.> a szívébe lát valakinek; ▸ szívből ▸ ami a szívén, az a száján ▸ szívére vesz valamit

3. vál az érzelmi életében tekintett ember. két szív egymásra talál. | ▸ szívem

4. vmely terület, település, intézmény központja. a város szívében.

5. a szívet jelképező hagyományos stilizált ábra. nyíllal átlőtt szív. | (jelzőként) szív alakú levél. | ilyen alakú (dísz)tárgy. mézeskalács szív.

[ fgr ]