1. <udvarias felszólítás, biztatás, kérés kif-ére, magázás helyett.> tessék aláírni; ne tessék haragudni!; ▸ tessék parancsolni | <tegező viszonyban, erélyes felszólítás kif-ére.> tessék figyelni, fiúk!

2. <átadást kísérő szóként:> itt van. tessék a levél.

1. <ajtón kopogó személynek válaszként:> szabad, bejöhet(sz)!

2. <udvarias felszólításként, biztatásként, kül. kínáláskor.> tessék, foglalj helyet!

3. <annak kif-ére, hogy a beszélő valakinek rendelkezésére áll.> [kérnék valamit.] tessék!

4. <megszólításra, hívásra adott feleletként:> itt vagyok, figyelem. [jancsi!] tessék!

5. <csodálkozás kif-ére:> lám! nemrég még gyerek volt, most meg tessék, kész fiatalember! | <kellemetlen meglepetés, bosszúság kif-ére.> na tessék, már megint késik!

6. <kérdésként, nem értett kijelentés megismétlését kérve:> mit mondott, mit mondtál? [vettem egy könyvet.] tessék? | <gúnyos v. sértődött kérdésként:> hogy mondtad, mondd még egyszer! [nagyon hanyag vagy.] tessék?

1. valaki ízlésének, felfogásának megfelel, kellemes hatással van rá. tetszik neki a kép.

2. rég irod <dolog, jelenség> bizonytalanul látható(vá válik). | <valaminek v. valamilyennek> látszik. furcsának tetszik.

3. ▸ valakinek úgy tetszik , hogy ahogy neked tetszik. | ▸ mi tetszik? | <fn-i ign-vel, a magázás helyettesítésére.> tetszik tudni; hogy tetszik lenni?

[←tetik ‘látszik, feltűnik’<?]