1. személyeknek, tárgyaknak, állatoknak egymás melletti v. mögötti elhelyezkedése. sorban állnak; sorba rakja a köveket. | így elhelyezkedő tárgyak, állatok összessége. | felvonuló v. harcoló katonák ilyen rendje. az első sorokban harcol. | (jelzőként) annyi, amennyi egy sorban van. öt sor szék; tíz sor kukorica.

2. összetartozó személyek összessége. elköltözik az élők sorából.

3. egymás melletti ülőhelyek sora. jegye az ötödik sorba szól.

4. írásjegyek, betűk vízszintes sora. ▸ a sorok között olvas | verssor. | vál v. sajtó írás, levél. soraidat megkaptam; ▸ e sorok írója

5. nép házsor, utca (egyik oldala). a túlsó soron. | <utcanévben:> csak egyik oldalán beépített utca. ajtósi dürer sor.

6. nép <kif-ekben:> katonai sorozás. sor alá kerül, megy.

7. ▸ végtelen sor

8. események, történések időbeli egymásutánja. ▸ sor kerül valakire sorra kerül valaki ▸ sor kerül valamire sorra kerül valami ▸ valakin, valamin van a sor soron van valaki, valami ▸ soron van valami ▸ soron levő, következő ▸ ez a világ sorja ▸ végső soron ▸ sort kerít valamire | ▸ valaminek a során

9. nép ügy, dolog, eset. ▸ hosszú sor ▸ nagy sor az nagy sora van annak

10. tárgyak, dolgok, jelenségek nagyobb mennyisége. adatok sora. | (jelzőként) ▸ egész sor egy sor egész sor nehézség. | ▸ egy sort jó sort jó sort aludt.

11. valakinek a helyzete, állapota, sorsa. jó sora van; paraszti sorban él.

[?←szer² ]

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].